Helyes irány a felsőoktatási szakképzés átalakítása?
Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke
A felsőfokú szakképzést a mai formájában az ipari szereplők nagy része elutasítja, mivel az abban közvetített tudás gyakran nem megfelelő, és a képzés nehezen illeszthető bele az oktatás egészébe. Eközben a cégek erős vonzódást mutatnak a jó technikusi képzéshez. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyetért a felsőoktatási szakképzés átalakításának elveivel, és abban tud segíteni, hogy a végeredmény a munkaadók számára is elfogadható, jó legyen. Az új felsőoktatási szakképzés rendszerét ezért úgy kell kialakítani, hogy annak tartalma megfeleljen a munkaerőpiac elvárásainak, és az első kísérleti lépések után az új szisztéma szervesen illeszkedjen az oktatási rendszer egészébe.
Szükségletek
Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, emberi erőforrások minisztériuma
A felsőoktatási szakképzés nem új elem a képzések között. Az eddig felsőfokú szakképzésnek nevezett rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát beillesztjük a felsőoktatás rendszerébe. Felsőoktatási szakképzést a jövő tanévtől csak felsőoktatási intézmény indíthat, s mivel lehetőség nyílik a kreditek beszámítására, ezáltal biztosítva lesz a továbbtanulás lehetősége. A képzési forma iránt alapvetően a szolgáltatások területén mutatkozik jelentős igény, ezért a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves szakmai gyakorlat, melyet az MKIK által regisztrált vállalatoknál kell elvégezni. A kormány így kívánja összehangolni a képzést a gazdaság szükségleteivel.
Oktatók
Lukács Zsolt, a Telkes consulting ügyvezető partnere
A felsőoktatás – néhány kivételes szakot leszámítva – napjainkban sajnos nagyon el van szakadva a valódi munkaerőpiac világától. Soha nem avultak el még olyan ütemben a megszerzett ismeretek, mint ma. Ezért – bár a szándékot jónak tartom – felvetődik a kérdés, hogy kik lesznek azok a felsőoktatás jelenlegi oktatói közül, akik a gazdaság, a vállalatok számára olyannyira szükséges tudást átadják majd. Ez a kérdés korántsem egyszerű, hiszen az egyetemek, főiskolák elméleti oktatóinak nincs közvetlen munkatapasztalata az ipar, különösen a gyáripar területén. További problémát jelent az is, hogy a legfrissebb ismeretekhez gyakorta tananyag sem áll rendelkezésre.
Átjárhatóság
Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora
Az új rendszer a felsőoktatás részeként definiálja az új, 2013-ban induló képzéseket. Felsőfokú szakképzettség szerezhető négy félév alatt, amelyből egy félév kötelezően szakmai gyakorlat. Ennek fejlesztése érdeke a felsőoktatási intézményeknek, és jó alap lehet a hallgatóknak is a kreditbeszámítással történő továbbtanuláshoz. De legalább olyan fontos, hogy a munkaerőpiac számára viszonylag rövid idő alatt jól felkészült, gyakorlati tudással felvértezett asszisztenseket képezzünk. Az alapképzésből a szakképzésbe való „visszalépés” lehetősége pedig egyaránt hozzájárulhat a felsőoktatási alapképzés minőségének, az oktatás eredményességének javításához és az egyén személyes boldogulásához is.
Kimenet
Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára
A felsőfokú szakképzés, vagyis a középfok és a diplomát adó képzések közé pozicionált oktatás jól működő rendszer más országokban. Sikerében kisebb szerepe van annak, hogy mely intézmények végzik az oktatást, bár a felfelé pozicionálás kedvező lehet. Fontosabb ugyanakkor, hogy az új rendszerből kibocsátott szakemberek azt a tudást kapják-e meg, amelyre a gazdasági szereplőknek szükségük van. Ennek érdekében az elméleti képzés, a tananyag összeállításánál is fokozottabban kellene a vállalkozások véleményét kikérni, és a cégeket be kell vonni a gyakorlati oktatásba is. Mindehhez az kell, hogy a feladatokhoz forrást biztosítsanak, a szakképzési hozzájárulás jelenlegi rendszere azonban nem ezt szolgálja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.