BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Körkérdés

Mit ér a vállalat, ha magyar? Erről a kérdésről rendez konferenciát a Világgazdaság ma Budapesten a Gellért Szállóban. A rendezvény előtt arról kérdeztük a résztvevőket, hogy egy magyar tulajdonú cég mennyire lehet versenyképes egy külföldi tulajdonúval szemben
2012.11.22., csütörtök 05:00

A Világgazdaság Mir ér a vállalat, ha magyar? című konferenciájának lapunk által megkérdezett előadói szerint vannak ugyan a versenyképességet nehezítő tényezők, ám egy magyar tulajdonú cég ettől még felveheti a kesztyűt egy külföldivel szemben. Jellemző a kishitűség, pedig a magyar cégek a multikkal szemben is lehetnek versenyképesek. A tőkehiány, a kisebb méret hátrányt jelenthet, de ezt csökkenteni lehet kreativitással, szaktudással, a hazai piac jobb ismeretével és szorosabb kapcsolatot lehet kiépíteni az ügyfelekkel.
Lapunk mai rendezvényén előadást tart Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a globalizációról és a magyar gazdaságról. Vargács István, a Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály vezetője a kormányzati terveket ismerteti a magyar cégek vezetésére. Sikeres magyar tulajdonú vállalkozások adnak tanácsokat, kerekasztal beszélgetés lesz az online kommunikációról.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP ügyvezető igazgatója
Magyar termék
Nem azon múlik egy cég sikere, hogy magyar, vagy külföldi tulajdonú. Magyar szakemberekkel, tőkével és tudással is lehet olyan sikereket elérni, mint a multik. Az tény, hogy a magyar cégeknek húsz évük volt arra, hogy a piacgazdasághoz igazodjanak, míg a külföldieknek legalább száz. Ez az előny azonban háttérbe szorulhat, a kereskedelemben éppen a külföldi cégek kezdenek kivonulni Magyarországról, tehát ők sem tudnak semmi különlegest tenni. A köztudatban egyfajta kishitűség alakult ki a magyar cégekkel kapcsolatban arról, hogy a le kell sajnálni őket nincsen szakképzettségük, hozzáértésük, nincsenek benne a piaci folyamatokban, pedig sikeresek lehetnek. A magyar tulajdon előny is lehet, boltjaink nagy része 40-50 éve szinte ugyanazon a helyen működik. A magyar versenyképességet erősítheti az a hitvallásunk is az áru összetételében, hogy segítsük azokat a hazai cégeket, gyártókat, termelőket, amelyek termékeit egyre jobban keresik a vásárlók Magyarországon.

Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója
Tőkeellátottság
Tőkeellátottság területén lehetnek versenyhátrányban a magyar tulajdonú cégek, a külföldi tulajdonúakhoz képest. Ezt a helyzetet a hazai pénzintézeteknek ellensúlyozni lehet, például lokális jelenléttel. Ennek olyan pozitív hozományai lehetnek, mint a bizalom növekedése az ügyfelekben, a lojalitás, a kiszámíthatóság, a hosszú távú kapcsolatok jelenléte, a kiegyensúlyozott növekedés. Előny lehet, hogy ezek a bankok nem a pillanatnak élnek, nem a boomokra építkeznek. Van hely a magyar cégek számára, és ezt támogatni kell mindenkinek, így a kormányzatnak is. A pénzügyi szektorban a hazai pénzintézeteket az uniós versenyjog adta keretek között lehet segíteni például a pénzügyi forgalom generálásában vagy az átmeneti tőkeproblémákban. A versenyképesség nem feltétlenül csak a tőkéből vezethető le, fontos az innovatív készség, a kreativitás is, és ennek gyors kivitelezése. Az innovációt egyszerűen jogszabályi keretek által is lehet támogatni, ehhez nem feltétlenül kell tőke.

Horváth Miklós, a Ventura Zrt. elnök-vezérigazgatója
Kishitűség
Nem azt kell nézni milyen tulajdonú a cég, hanem azt, hogy mit csinálok alapvetően rosszul, vagy jól egy multinacionális céghez képest. Az ténykérdés, hogy egy magyar cég tőkeszegényebb, vagy kisebb méretű, de nem szabad itt leragadni. Meg kell nézni azokat a területeket, ahol nem vagyok korlátozva. Ilyenek lehetnek a piac, a termékek, a vevők, a konkurencia ismerete. A kisebb méretből adódóan elveszíthetek ügyeket, de máshol sikert érhetek el, például a kis cégek sokkal jobb kapcsolatot építhetnek ki a vevőikkel. Sok hazai cég kishitűség, kisebbségi érzés miatt eleve lemond arról, hogy versenybe szálljon például abban, hogy beszállítóik legyenek a multiknak, pedig a nekik is fontos, hogy minél olcsóbban, helyben szerezzék be az árut. Ez a multiknak nem hazafias kérdés, nekik mindegy milyen nemzetiségű a beszállító. Sokszor egyfajta korrupciós jelenségre hivatkozva vonulnak passszivitásba a magyar cégek, pedig az igazi piaci versenyben a korrupciót erősen üldözik.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója
Garanciavállalás
A hazai cégek versenyképessége azon alapulhat, hogy a tőkehiány miatt muszáj kreatívan gondolkodniuk, ami előnyt jelenthet a bevált kliséket követő külföldiekkel szemben. A tőke- és hitelhiányból adódó finanszírozási problémák miatt kiemelt jelentősége van a kkv-szektornak kialakított pénzügyi programoknak. A kkv-k nehezen tudják átvenni a „globális” gon­dolkodásmódot. Nagy segítség lehetne a régi típusú kereskedőházak, külképviseleti ernyőcégek kialakítása is a hazai kkv-k külföldi piacokra való kilépéséhez. Költ­séghatékonyan tudnának kereskedelmi kapcsolatokat kiépíteni, marketingtámogatást nyújthatnának. Fontos lenne: az állam építsen ki a versenyképességet és a piacra jutást elősegítő komplex eszközrendszert, aminek a jó ötletek menedzselésén, a kiállításokon való megjelenéseken felül, egyaránt része lehetne a finanszírozás, exporthitelek biztosítása, garanciavállalás, kamattámogatás, vagy akár közvetlen állami támogatások nyújtása az exporttevékenységhez.

Erdei Zsuzsa, a Budapest Bank mikroüzletág-vezetője
Nyelvtudás
A magyar tulajdonú vállalkozások előnye a helyi piac és működési környezet alaposabb ismerete, és az ebből adódó gyorsabb reagálási képesség szemben egy olyan céggel, amely itt működik, de külföldről irányítják, külföldi menedzsmenttel. Ha a menedzsment magyar, akkor e téren nincs különbség, de a külföldi tulajdonú cégek jellemzően tőkeerősebbek, a külföldi szinergiákat jobban ki tudják használni, az exportpiacokon előnyre tehetnek szert. Nekik kedvez a nyelvtudás is: a magyar cégek vezetői sok esetben nem beszélnek idegen nyelveket, ez akadályozza őket a külpiac felé nyitásban. A külföldön működőkhöz képest a hazai cégeknél az egyik legnagyobb probléma az online tudatosság hiánya. Főképp a kisebbeket jellemzi, hogy nincs honlapjuk, vagy ha van, az kezdetleges, és nem elérhető más nyelveken – ez hátráltatja a piacnyerésben. Kevés cég teszi lehetővé az online bankkártyás fizetést, pedig ez egyszerűbbé teszi a vásárlást, fokozza a vevő elégedettségét, növelheti a forgalmat.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.