Napi 200 forintot ér Európa?

Napi 200 forint. Ennyibe kerülne az Unió állampolgárainak átlagosan az EU 2014-2020-as költségvetése, ha az Európai Bizottság (EB) eredeti, 1000 milliárd euró nagyságrendű javaslatát fogadnák el. Ez eltörpül az átlagosan napi nagyjából 8000 forintos nemzeti adóteher mellett, amelyet az uniós tagállamok polgárai saját költségvetéseikbe fizetnek be.
A múlt heti Európai Tanács azonban azt mutatta, hogy a kormányfők egy kisebb részének a „napi 200” is túl sok. Holott az EU költségvetés nem „Brüsszel finanszírozását” szolgálja, hiszen 94 százalékban közvetlenül a tagállamokban, a lakosság; diákok, kutatók, vállalkozók, gazdálkodók érdekében hasznosul. A tagországok harmadában pedig az állami beruházások több mint 50 százaléka – Magyarországon 97 százaléka – a kohéziós alapok társfinanszírozásában valósul meg.

Maguk a tagállamok döntöttek a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó Európa 2020 Stratégiáról, valamint különböző, versenyképességet növelő európai szintű kezdeményezésekről. Ezek megvalósítása nyilvánvalóan nem lehetséges a szükséges erőforrások nélkül. Az is jól látható azonban, hogy a gazdasági válság minden kormányra nagy terheket ró, és ennek európai szintű megoszlásáról éles vita zajlik. Ezért az érdekellentétek feloldását célzó utolsó javaslat már 80 milliárd euróval kevesebbel számolt, mint az EB eredeti javaslata, ám szerkezetében és politikai prioritásaiban szorosan illeszkedett ahhoz.

A Bizottság a jelenleginél modernebb közös költségvetést javasolt: az oktatás és a kutatás fejlesztése, a növekedésbarát határokon átnyúló infrastrukturális beruházások Európa versenyképességének javításához elengedhetetlen. A kohéziós politikának összhangban kell lennie a gazdasági és növekedési stratégiával, egyszerűbb, átláthatóbb finanszírozási rendszer kell. Elvben valamennyi tagállam támogatja ezeket a célokat, itt lenne az ideje az elvi deklarációk és a gyakorlat közötti összhang megteremtésének.

Az ellentétek nem áthidalhatatlanok. Az EiT saját elnökének, Van Rompuynak, és az EB elnökének, Barrosónak adott mandátumot arra, hogy a következő hetekben az összes tagállam számára elfogadható és az EU egészének politikai prioritásait szolgáló megállapodást dolgozzanak ki. Ennek során egyaránt törekednünk kell a szakpolitikai reformok megvalósíthatóságának és az Európai Unió politikai hitelességének megőrzésére.

Az Európai Unió egészét érintő gazdasági és politikai célok megvalósítását segíti az EB által tegnap közreadott, az EU gazdasági kormányzásának 2013-as európai szemeszterét elindító „Éves Növekedési Jelentés” is. A dokumentum egyrészt átfogó képet ad arról, hol tartunk az Európa 2020 Stratégia megvalósításában, másrészt kijelöli azokat a prioritásokat, amelyeket az egyes tagállamoknak 2013-ban leginkább szem előtt kell tartaniuk e célok eléréshez. A 2013-as öt prioritás lényegében megegyezik a 2012-re kijelöltekkel: az Uniónak növekedésbarát pénzügyi konszolidációra, a hitelnyújtás hatékony gyakorlatának visszaállítására, a növekedés és versenyképesség elősegítésére, a munkanélküliség és a válság társadalmi következményeinek kezelésére, valamint a közigazgatás korszerűsítése kell összpontosítania.

Az uniós költségvetés tárgyalásairól és az Éves Növekedési Jelentésről szól az EB Magyarországi Képviselete által rendezett „Growth for Europe 2013” című nemzetközi konferencia, amelyen többek közt Martonyi János külügyminiszter, Győri Enikő európai integrációs államtitkár, Reinhold Lopatka osztrák EU-ügyi államtitkár, az Európai Bizottság elnöki kabinetjének európai szemeszterért felelős tagja, illetve a Bizottság költségvetési és gazdaságpolitikai tervezéséért felelős magas rangú tisztviselői vitatják meg a perspektívákat.