A vádalku léte azért merülhetett fel, mert 2010 decemberében Robert Jezic börtönbe került Horvátországban, ám 2011 nyarán a vádak elejtése nélkül váratlanul szabadlábra helyezték, s ekkor tette meg Sanader elleni vallomását.
A tárgyaláson tanúként részt vett Kara Pál elmondta, hogy a bíró egy kivételével az ügyész minden állítását tényként fogadta el, a védő érveinek pedig egyikét sem. Még a magyar ügyészség által Hernádi Zsolt és mások ellen lefolytatott vizsgálat eredményeit sem vette figyelembe. E vizsgálat azután indult, hogy az ügyészség 2011 elején nemzetbiztonsági okokra hivatkozva visszautasította a horvát ügyészség Hernádi Zsolt kihallgatására vonatkozó kérését, de saját hatáskörben lefolytatott egy vizsgálatot. Ebben megállapította, hogy a Molhoz és annak egyetlen vezetőjéhez sem köthető a kenőpénz feltételezett átadása.
Az Ivo Sanader elleni vád kizárólag Sanader korábbi barátja, Robert Jezic tanúvallomásán alapul. A vallomás önmagában is ellentmondásos volt, mert míg Jezic 2011-ben tényként vallotta, hogy saját svájci cégéhez a Moltól érkezett két ciprusi cégen keresztül kenőpénz Sanadernek, a kedden a bíróságon mindezt csak az általa ismert tények alapján levolt következtetésnek állította be. Hernádi Zsoltot jelenleg vesztegetőnek tekinti a horvát bíróság. Ám büntetőeljárás nem folyik ellene. Mindazonáltal az ítélet kihirdetése után a Mol nehezményezte, hogy a bíróságon be sem nyújtottak olyan tényleges bizonyítékot, amelyek az ellene felhozott vádakat igazolták volna.
Ha a másodfokú bíróság is helyben hagyja az ítéletet, mely szerint a Mol vesztegetéssel szerezte meg az INA irányítási jogát, akkor a horvát ügyészségnek polgári peres eljárást kell indítani az irányítási jogot rögzítő megállapodás érvénytelenítéséért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.