Ez nem következhetett be, már csak azért sem, mert egyetlen bank sem vette fel a termékpalettájára a hitelt. A jogszabály ugyanis olyan kicsi marzsot hagyott volna a bankoknál, ami nem lett volna elegendő a költségek és a kockázatok fedezésére. Ha volt tehát ekkoriban valamelyik banknál valamilyen államilag támogatott forinthitel, az bizony a Bajnai-kormány által kitalált kölcsön volt.
Bő fél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kormány hallgasson végre a bankokra, és reális szintre emelje a kölcsönök ügyleti kamatát. A hitelintézetek persze még ekkor sem kapkodtak a támogatott lakáshitel után, a mai napig mindössze öt nagybank kínálatában jelent meg ez a kölcsön. A jelek szerint náluk sem kígyóznak hosszú sorokban a lakáshitel-kérelmezők, hiszen az MNB statisztikái szerint évtizedes mélyponton van a havonta kihelyezett lakáskölcsönök volumene.
A kereslet is alacsony tehát a lakáshitelek iránt, ami nem csoda, hiszen családok százezrei égették meg magukat az elmúlt években a devizahitelekkel. Az sem teszi különösebben vonzóvá a támogatott kölcsönöket, hogy nincs árfolyamkockázat, a potenciális hitelfelvevők ugyanis legalább ennyire tartanak attól, hogy elveszítik a munkahelyüket, vagy ha ez nem is következik be, a csökkenő reálbérek miatt képtelenek lesznek törleszteni a tartozást. Ezen a zsigeri félelmen az sem segít, ha a kormány növeli a kamattámogatás mértékét vagy emeli azt az összeget, amelyet egy-egy ingatlanra felvehet egy család. A lakásvásárlás ugyanis hosszú távú beruházás, csak az fog belevágni, aki bízik a jövőben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.