A kórházállamosítás eddig nem járt kézzelfogható eredménnyel

„A gazdasági társaság mint működtetési forma a nagyobb egészségügyi intézmények esetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a betegellátás általános minősége vagy a hatékonyság, illetve a költségtakarékosság tekintetében lényeges javulást nem eredményezett.” Többek között ezzel indokolta az Egészségügyi Államtitkárság, miért is kell a 28 egészségügyi gazdasági társaságot költségvetési intézménnyé alakítani.

De vajon a költségvetési intézményi formában működő kórházakban, szakrendelőkben jobb a betegellátás minősége? Hatékonyan és költségtakarékosan működnek? Költői a kérdés. Hiszen nem is olyan régen ezen az oldalon a téma avatott szakértői, gyakorló és hozzáértő kórházi vezetők mondták ki szinte egybehangzóan: a folyamatosan szűkülő anyagi forrásokból, változatlan összetételben és szerkezetben, az összes jogszabály betartásával egyszerűen nem működtethető ma Magyarországon gazdaságosan közkórház. Ezt egyértelműen alátámasztják a kórházi adósságok, amelyek egyre mélyebben temetik maguk alá az intézményeket. Az egészségügyi rendszer alapproblémája, hogy a jelenlegi struktúra és ellátási szint a rendelkezésre álló pénzből egyszerűen nem tartható fenn, és ezen nem változtat sem a működésiforma-váltás, sem az államosítás.

Hiába nyelte be kisgömböc módjára tavaly fél év alatt gyakorlatilag az összes kórházat az állam, az ellátás szerkezete változatlan maradt, a szakma szerint is indokolt racionalizálásról semmit sem hallani. Az államosítás eddig semmilyen kézzelfogható eredménnyel nem járt, a központosított közbeszerzések közül, amelyektől milliárdos megtakarítást vártak, alig valósult meg valami, a nagy gonddal kiválasztott új igazgatók sem tudtak fekáliából várat építeni.

Jó lenne tudni, merre megy így tovább az egészségügy, de erről még az abban dolgozók is legfeljebb egy újabb törvénymódosítás kapcsán értesülnek majd, ahogyan az mostanában szokás.