Fókuszban Matolcsy György első kamatdöntése

gyengülés A múlt hét nem volt unalmas, pedig túl sok hazai makrogazdasági adat nem került nyilvánosságra. A befektetőket elsősorban a ciprusi fejlemények tartották lázban, de érdemes megemlékezni az európai és német gazdasági hangulati indikátorokról is. A ciprusi hírek mellett ugyanis utóbbiak sem segítették a hangulatot, hiszen az európai beszerzési menedzser indexek is rosszabbak lettek a vártnál, és a német Ifo index is gyenge lett. Csütörtök este megérkezett a Standard&Poor’s hitelminősítő bejelentése, miszerint a tavaly ősszel még stabil kilátással ellátott magyar besorolást negatívra rontotta. A minősítés azonban nem változott, maradt „BB”, ami két fokozattal van a befektetésre ajánlott kategória alatt. A minősítő lépése kissé váratlan volt, a magyarázat azonban már ismerősen cseng: a jegybank körüli bizonytalanság, és általánosabban az intézményi hatékonyság romlása, és a döntések kiszámíthatatlansága áll a döntés hátterében. A lépésre az állampapírpiacon a hozamok emelkedtek és a CDS-felár is nőtt. Az öt éves felár már 360 bázispont körül járt a múlt hét végén, miközben januárban még túlnyomórészt 300 bázispont alatt járt a mutató.

A héten a legfontosabb esemény az MNB új monetáris tanácsának első kamatdöntése lesz. A keddi ülésen újabb 25 bázispontos kamatvágás várható, amivel az alapkamat soha nem látott szintre, 5 százalékra csökkenhet. Az infláció évek óta első ízben a 3 százalékos cél alá került februárban, így az eddigi csökkentéseket figyelembe véve furcsa lenne, ha itt állna meg a tanács. Az új alelnök, Balog Ádám a napokban nem is annyira burkoltan bejelentette a jövő keddi kamatdöntés kimenetelét, mikor a forintgyengülésre reagált. Az új eszközökkel kapcsolatban bejelentést még várhatóan nem hallunk, de a Bank of England „funding for lending” programjával kapcsolatban a jegybank már tehet utalást. Az új inflációs jelentés előrejelzései is érdekesek lehetnek.