A bankok csökkenő versenye csak drágulást hoz

A hazai bankszektor egyre inkább kettéválik eredményesség szempontjából. Vannak a hitelintézetek között olyanok is, amelyek a növekvő terhek ellenére is képesek komoly nyereséget termelni, és olyanok is, amelyek évről évre egyre jobban szenvednek. Nyereségesek jellemzően azok a bankok maradtak, amelyek a kezdetektől fogva óvatosabban álltak hozzá a hitelezéshez, és amelyeknél a hitel/betét arányok hagyományosan alacsonyabbak voltak.

Nem kell persze a veszteséges bankokat sajnálni, az óriási mínuszok mögött többnyire az elmúlt évek elhibázott döntéseinek következményei, például a hatalmas nem teljesítő hitelállományok is ott vannak. Azért pedig, hogy olyan sok a nem teljesítő hitel, részben a bankok korábbi túlságosan laza hitelezési politikája is ludas. A veszteségek eszkalálódását persze most már nem csak a hitelek bedőlése okozza, hanem kormányzati intézkedések is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyes itteni bankok képtelenek kimászni a gödörből.

Ha ez az állapot tartóssá válik, amelyben egyes bankok nyereségesek, mások pedig már évek óta képtelenek talpra állni, vélhetően hosszabb távon a piacot is újraosztja majd a hitelintézetek között. Már most jól megfigyelhető, hogy vannak olyan hitelintézetek, amelyek a hitelpiacból szinte teljesen kiszálltak, csak a forrásokért küzdenek. Ezek jellemzően azok a durva veszteséggel szembenéző bankok, amelyek korábban a legintenzívebben hiteleztek, és komoly szerepük volt abban is, hogy a hazai bankszektorban számos innováció végbement, illetve bizonyos szolgáltatásoknál a versenytársaknak lejjebb kellett szorítaniuk az áraikat.
A hitelezési versenyben való részvétel mostanra, úgy tűnik, a nyereséges vagy nem túlságosan veszteséges hitelintézetek kiváltságává válik, amelyek így egyre nagyobb piacot szerezhetnek más szolgáltatási területen is. A csökkenő verseny pedig a tapasztalatok szerint hosszabb távon csak drágulást hoz, és nem jó a fogyasztóknak.