A legnehezebb helyzetben lévők devizahiteleseknek nem jut segítség

Az az érzésem a kormányzat devizahiteleseket mentő akciói során, hogy éppen csak a legnehezebb helyzetben lévőknek nem jut segítség. A végtörlesztésről már számtalanszor leírták, hogy nem a bajba jutottakon segített. Nagyrészt azok kaptak ajándékba 370 milliárd forintot a bankoktól, akiknek semmiféle gondot nem okozott a törlesztés, sőt a megtakarításaikból vissza tudták fizetni a tartozásuk nagy részét.

Mostanában az árfolyamgátat erőltetik, a reklámja a vízcsapból is folyik, a jelentkezési határidejét pedig már kétszer is meghosszabbították. Az érintettek, akik szintén viszonylag jó helyzetben lévő, törleszteni tudó adósok, mégsem kapkodnak utána. Lehetséges, hogy egy részük jobb lehetőségre vár, vagy pedig igyekszik az eredeti feltételek mellett letudni a hitelét.

Van azonban a deviza-jelzáloghiteleseknek egy nagyon komoly hányada, akiknek ezekre a programokra esélyük sem volt. A jegybank adatai szerint a nettó hitelállományokat vizsgálva a lakáscélú devizahitellel rendelkezők csaknem 10 százalékának, a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelesek közül pedig csaknem 15 százaléknak volt tavaly év végén 90 napot meghaladó tartozása. A pénzügyi felügyelet adatai szerint is nagy lehet a probléma, a 90 napon túl késedelmes lakáshitelek száma az idei első negyedévben meghaladta a 110 ezret. Ez azt jelenti, hogy több mint 100 ezer család, akár félmillió ember feje fölött ott lebeg Damoklész kardja, hogy előbb-utóbb elveszítheti a devizahitelből vásárolt lakást.

Van persze egy Nemzeti Eszközkezelő is, ami jó program, de ott csak a nehéz helyzetbe került családok egy részének tudnak segíteni. A többieknek egyelőre be kell érniük a bankok által kínált alternatív mentőcsomagokkal és fizetéskönnyítő megoldásokkal. Talán az adhat majd némi reményt számukra, ha végre Magyarországon is bevezetik a magáncsőd intézményét.