A megszorítás káros az egészségre

A megszorítások rossz hatást gyakoroltak az emberek egészségére – számolt be tegnap az Oxford University és a Stanford University egy-egy oktatója. A jelenlegi „nagy gazdasági válság” számlájára több mint 10 ezer öngyilkosság és közel egymillió depressziós megbetegedés írható; az USA-ban 5 millióan estek ki az egészségbiztosítás rendszeréből, az Egyesült Királyságban 10 ezer család vált hajléktalanná.

Ha nem is emiatt, de már az európai nagypolitikában is a fordulat jelei mutatkoznak. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, akit az öreg kontinensen sokáig a megszorítások elsőszámú prófétájaként tartottak számon, a múlt héten kijelentette: nem helyénvaló, ha a gazdaság zsugorodását újabb megszorításokkal gyorsítjuk. És nemcsak beszélt: tegnap mutatták be Madridban azt a német-spanyol (!) programot, amelynek célja, hogy felpörgesse a befektetéseket Spanyolországban.

A megszorítások ugyanis a növekedésre is káros hatást gyakorolnak. Márpedig növekedés nélkül az államadósságok szintje nem csökkenthető tartósan – halljuk nap mint nap, miközben egyre nyilvánvalóbb: az eurózóna a második negyedévben sem kerül ki a recesszióból. Más kérdés, hogy azt a hitelt is vissza kell majd fizetni, amelyből a gazdaságnak próbálunk lendületet adni, de a reflektorfényben most éppen nem ez áll.

Kissé aggasztó ugyanakkor, hogy a gazdaság lokomotívjai továbbra sem a vállalatok, hanem a jegybankok, amelyek egy felmérés szerint rövidesen a részvénypiacokon is erősíteni fogják jelenlétüket. A Bank of Korea tavaly már kínai részvényeket is vásárolt, tartalékában közel 19 milliárd dollárt tesznek ki a részvények. A nagyobb hozam elérésének lehetőségeit valószínűleg az MNB-ben is vizsgálják, miután a devizatartalék befektetése tavaly mindössze 1,69 százalékot hozott. Meglehet, néhány év múlva a Coca-Colával vagy a Daimlerrel kötött stratégiai együttműködés a jegybanki mérlegben is tetten érhető lesz.