Kiszivárogtatás, fenyegetés – Tárgyalás?

„Ez vagy a földkerekség legnagyobb épülete, vagy a világ legnagyobb adócsalási gépezetének ad otthont” – ezekkel a szavakkal kelt ki még évekkel ezelőtt, első elnökválasztási kampányában Barack Obama azon, hogy az egyik kajmán-szigeteki ingatlanban, nevezetesen az Ugland House-ban több mint 12 ezer, kizárólag adóoptimalizálási célból bejegyzett úgynevezett levélszekrény cég talált otthonra. A karib-tengeri terület egyike a világ népszerű adóparadicsomainak, amelyek a napokban ismét a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerültek, miután bizalmas dokumentumok szivárogtak ki 170 ország 130 ezer polgáráról, akik titkos bankszámlákat garantáló országokba menekítették pénzüket az adózás elől.

Az EU-n belül évente mintegy ezer milliárd euró adóbevétel tűnik el az adócsalási technikák miatt, nem csoda tehát, hogy az offshoreleaks-akták megjelenése komoly hullámokat vert az unióban is. Ennek hatására Luxemburg bejelentette, hogy 2015-től csatlakozik az EU automatikus bankbetét-adatcserét előíró rendszeréhez, míg az együttműködésből eddig kimaradt másik EU-tag, Ausztria is jelezte, hogy kész tárgyalni az adatcseréről.

Azzal azonban, hogy az EU-n belül felszámolnák a titkos bankszámlákat, még nem oldódik meg semmi, hiszen az uniós polgárokat semmi sem akadályozza abban, hogy EU-n kívüli országokban nyissanak titkos bankszámlákat. De lehet, hogy erre is van megoldás? A francia államfő néhány napja bejelentette: minden olyan országot nyíltan adóparadicsomnak fog nyilvánítani, amely elutasítja az együttműködést a francia adóhatóságokkal. Ez azonban feltehetően nem okoz majd komoly fejfájást Svájcnak, amellyel eddig csak a világ pénzügyi központját működtető, a svájci bankokat New Yorkból való kitiltással fenyegető USA tudott megegyezni arról, hogy a berni hatóságok teljes körű információt adjanak az amerikaiak ottani bankszámláiról.