Morgan Stanley: sok befektető alábecsüli a magyarországi kockázatokat

Az MNB megpróbálta közelebbről meghatározni, mi is az új monetáris politikájának „harmadik pillére”. Egyelőre csupán a jegybanki vezetők nyilatkozatait ismerjük, és jó néhány fontos részlet tisztázatlan, annyi azonban az elhangzottak alapján is érthető, hogy az MNB csökkenteni kívánja kéthetes jegybanki kötvényállomány nagyságát. (Ez nem új fejlemény, már április elején, a Növekedési Hitel Program bemutatásakor szóba került.) Ahhoz, hogy ezt a célt elérje, a jegybank azokra a pénzintézetekre akarja korlátozni a résztvevők körét, amelyek elkötelezik magukat a magyarországi hitelezés bővítése mellett. Ezen felül az MNB ki akarja zárni az eszközből a külföldi bankokat, és egy speciális, kéthetes betétet kíván bevezetni számukra (amelynek részleteit egyelőre nem ismerjük).

Kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk a tervek alapjaival. Április 4-én az MNB jelezte, hogy a kéthetes jegybanki kötvényállományt a jelenlegi 4500 milliárd forintról nagyjából 900 milliárd forinttal, 3600 milliárd forintra kívánja csökkenteni. A jegybank devizatartaléka az elmúlt években nőtt (eszközoldal), ami a kötvényállomány bővülésével (kötelezettségek oldala) és a GDP körülbelül 0,3 százalékára rúgó, végső soron az államra háruló sterilizációs költséggel járt együtt.

Április 4-én elhangzott az is, hogy a jegybank 3 milliárd eurót ajánl fel deviza swap formájában a magyarországi bankoknak, hogy ebből saját, rövid lejáratú devizahiteleiket fizessék vissza.

A külföldi bankok „mindössze” 405 milliárd forintnyi (1,3 milliárd euró) MNB által kibocsátott értékpapírral rendelkeznek, ami a teljes állomány 10 százalékának felel meg. A külföldiek kizárása tehát önmagában nem lég ahhoz, hogy a kéthetes kötvényállomány a kívánt szintre csökkenjen. A másik feltételnek – a hitelezés melletti elkötelezettségnek – is érvényt kell szerezni.

Milyen hatása van az intézkedésnek a forintra és a kockázatokra? Megint csak néhány részletet ismerünk, az azonban biztosnak tűnik, hogy a külföldi bankok más helyet kell hogy keressenek annak a forintnak, amelyet jelenleg a kéthetes MNB-kötvényben parkoltatnak. Természetesen vásárolhatnak belőle rövid lejáratú állampapírokat (amelyek emiatt pozitívan reagáltak a hírekre), de haza is vihetik, ami a mérlegalkalmazkodás folyamatát gyorsítaná. A nemkonvencionális monetárs politika, az alacsonyabb piaci kamatok, a potenciálisan felgyorsuló mérlegalkalmazkodás, az alapkamat valószínű további csökkenése és a forintgyengülést övező magas jegybanki toleranciaszint együttesen borússá teszi a forint kilátásait; az euró/forint árfolyam prognózisunk szerint az év végén 320 lehet. Úgy gondoljuk, sok befektető alábecsüli a magyarországi irányvonallal kapcsolatos kockázatokat.

A múlt heti bejelentések újra emlékeztettek bennünket arra, hogy milyen szorosak a szálak Magyarországon a fiskális és a monetáris politika között. A kéthetes kötvényállomány csökkentésének fő célja is végső soron az, hogy a büdzsének pénzt takarítson meg. Fiskális téren az elmúlt hét fő eseménye a konvergenciaprogram bejelentése volt, amelyben a makrogazdasági alapfeltevések alig változtak. 2013-ra 0,7 százalékos, 2014-re pedig 1,9 százalékos GDP-növekedést vár a kormány (szemben az Európai Bizottság mínusz 0,1 százalékos, illetve 1,3 százalékos prognózisával), a GDP-arányos deficitcél 2013-ra és 2014-re egyaránt 2,7 százalék (Európai Bizottság: 3,4 százalék mindkét évre). A 2012-es hiányadat (1,9 százalék) a vártnál jobb, így szoros döntés várható. A bizottság május 3-én teszi közzé tavaszi előrejelzését, és akkor kaphatunk jelzést arra vonatkozóan, hogy Magyarország kikerülhet-e a túlzottdeficit-eljárásból. A június/júliusban várható döntés végső soron politikai természetű lesz, ahogy ezt a múlt héten Orbán Viktor is hangsúlyozta.