Nők és pénzügyi termékek: eltérések és magyarázatok
Először, a férfiakra jellemző inkább, hogy rendelkeznek pénzügyi termékekkel, és ez termékskála számos elemére igaz. Ha sorra vesszük, hogy az egyes termékekkel a nők, illetve a férfiak hány százaléka rendelkezik, akkor a két arány közötti különbség termékenként eltérő. A legkisebb a különbség a bankszámlák – a legkönnyebben elérhető és legelterjedtebb pénzügyi termékek – esetében. Hasonlóan, közel egyformák az arányok az autó-, a lakás- vagy az egészségbiztosítások körében, amelyek a mindennapi szükségletek közé tartoznak, sőt némelyik kötelező is.
A nemek közötti eltérés, a „gender gap” sokkal nagyobb a befektetési termékek – részvények, kötvények, befektetési alapok – körében: az Eurobarometer által megkérdezett nők 9 százalékának voltak részvényei és csak 5 százalékuk tulajdonában volt befektetési alap (a férfiak körében a ráta rendre 14, illetve 9 százalék volt). A nőknek mindössze 3 százaléka vásárolt részvényt vagy kötvényt az elmúlt néhány évben (2006 és 2011 között), a férfiak körében ez az arány kétszer ekkora volt. Két kérdés merül fel. Mi az alapja ezeknek a különbségeknek? Jelentenek-e problémát?
Valójában semmi meglepő nincs abban, hogy a nők kevesebb pénzügyi termékkel rendelkeznek, mint a férfiak, és hogy az eltérés a befektetési termékek esetében nagyobb. A jelenséget a nők szakmai karrierjét és személyes életét jellemző strukturális megkülönböztető jegyek magyarázzák, és a hatás nyilvánvalóan a befektetési termékek esetében a legerősebb. Ezek megvásárlásához ugyanis jellemzően bizonyos jövedelmi szintre és megtakarításokra van szükség. Emellett az információ hiánya jelenti a legnagyobb korlátot.
A foglalkoztatottság a nők körében alacsonyabb; 2011-ben az Európai Unióban a férfiak rátája 70,1 százalék, a nőké 58,5 százalék volt. Emellett a nőket gyakrabban alkalmazzák az egészségügyben, a szociális ellátórendszerben, az oktatás vagy a kiskereskedelem területén; a vállalkozók és a vezető beosztásúak között viszont kevesebben vannak, mint a férfiak. Ezek jól ismert tények, de figyelemre méltó, miként befolyásolják a befektetési termékek megvásárlását: a szerényebb jövedelem miatt kisebb a vagyongyűjtés lehetősége, és rés mélyüléséhez a szakmai eltérések is hozzájárulnak.
Másodszor, az egyes országokat sorra véve is mutatkoznak különbségek, amelyek szintén azt mutatják: a befektetői aktivitásban a nők gazdasági szerepvállalása meghatározó.
A befektetési termékek vásárlási szokásainak országhatárokon átívelő összevetése összetett feladat, mert az eltérő jövedelmi szintek mellett országspecifikus tényezők is fontos szerepet játszanak. Gyakran említik például, hogy Németországban viszonylag kevesen rendelkeznek részvényekkel, miközben az Egyesült Királyságban sokkal elterjedtebb a részvények, az alapok és más befektetési termékek vásárlása. Ezeknek a strukturális tényezőknek ugyanakkor a férfiak és a nők egyaránt ki vannak téve, a nemek közötti eltérések magyarázatához a foglalkoztatás viszonyait kell újfent szemügyre vennünk.
A Világgazdasági Fórum rendszeresen vizsgálja a gender egyenlőség alakulását a világban, és elemzi, miként változik a nők a gazdasági szerepvállalása. Az eltérő helyzetek összehasonlíthatósága érdekében kidolgoztak egy módszert, amellyel a munkaerőpiaci részvételben, a jövedelmekben és a szakmai előrelépésben való különbségek ugyanúgy megragadhatók, mint az, hogy milyen arányban töltenek be nők bizonyos típusú állásokat, illetve vezető gazdasági vagy politikai szerepet. Úgy tűnik, létezik egy tendencia, amely szerint minél nagyobb a nemek közötti egyenlőség a gazdasági életben, annál kisebb a rés a befektetési termékek vásárlása tekintetében. Málta és Ciprus kevésbé illik ebbe a mintázatba, de ez a két ország speciális helyzete magyarázhatja: viszonylag kis méretük és a kiterjedt pénzügyi infrastruktúrájuk csökkenti a korlátokat, és növeli a befektetési termékek ismertségét a nők körében.
A végső kérdés természetesen: mi következik mindebből? Az, hogy a nők tulajdoni aránya a befektetési termékek körében kisebb, strukturális egyenlőtlenséget jelezhet, ami aggodalomra ad okot. Aggasztó továbbá ennek hatása a várható élettartam – és speciálisan a nyugdíjas évek – tekintetében. A nők születéskor várható élettartama valóban magasabb, de ez azt is jelenti, hogy életkoruk előrehaladtával egyedül maradnak, és gondozásra van szükségük.
Égető szükség lenne tehát a nőket célzó befektetési stratégiákra – mindenekelőtt azért, mert valószínűleg kevesebb megtakarítással rendelkeznek, és mert a változó foglalkoztatási viszonyok közepette nagyobb rugalmasságra van szükségük. Sajnos néhány felmérés arról is tanúskodik, hogy a pénzügyi ismeretek tekintetében is a férfiak vannak előnyben a nőkkel szemben – ráadásul ez a különbség nagyobb, amikor a hosszú távú pénzügyi tervezésről és a megfelelő termékek kiválasztásáról van szó. Emiatt a pénzügyi termékekkel kapcsolatos különbségeknek folyamatosan emlékeztetniük kell a nőket arra, hogy aktív(abb)an és már fiatalabb korban gyűjtsék az információkat – hiszen az, hogy milyen pénzügyi terméket célszerű választani, nem attól függ, hogy valaki férfi vagy nő, hanem meglévő vagyonának szerkezetétől, a hozamokra és a kockázatokra vonatkozó személyes preferenciáitól és a befektetés időhorizontjától.
www.dbresearch.com
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.