Ördögi kör alakult ki
Az EKB alkalmazkodó monetáris politikája és a 360 milliárd eurós likviditásbővítés ellenére Dél-Európában továbbra is pang a hitelezés. Spanyolországban például a magánszektornak nyújtott hitelek állománya januárban 10,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kereslet gyengesége mellett a hitelezést a kockázatok meredek emelkedése is visszaveti, a nemteljesítő hitelek aránya az év első hónapjában 10,8 százalékra emelkedett. Ördögi kör alakult ki: a finanszírozás nehézségei súlyosabbá teszik a cégek cash-flow problémáit, miközben a kormányok és a helyi önkormányzatok is késve fizetnek az árukért és a szolgáltatásokért. A szűkös likviditás miatt a cégek késve törlesztik a hiteleket, növelve ezzel a hitelkockázatot, ami viszont a kamatok emelkedését eredményezi. Januárban az 1 millió eurónál kisebb összegű, egy évnél rövidebb lejáratú hitelek kamata Olaszországban átlagosan 4,4 százalék, Spanyolországban 5,2 százalék, Portugáliában pedig 6,6 százalék volt.
Az államkötvények hozamkülönbségei az EKB Közvetlen Monetáris Tranzakciók (KMT) programjának bejelentése után csökkentek, a hitelek kamatai azonban továbbra is komoly eltéréseket mutatnak a periféria és az északi államok között. Az olasz, a spanyol, a német és a francia kamatok közötti szórás januárban soha nem látott szintre emelkedett. Ha egy társaság valamelyik periféria-országban működik, akkor – pénzügyi helyzetétől függetlenül – hátrányba kerül a magországokban működő riválisaival szemben. Ez fokozottan igaz a kkv-kra, amelyek többsége alig, vagy egyáltalán nem jut hitelhez – pedig Dél-Európában hagyományosan éppen ez a szektor a növekedés és a munkahelyteremtés motorja.
Bár a külföldi befektetők újra megjelentek a spanyol és az olasz állampapírpiacon, ezeknek az országoknak a finanszírozása továbbra is a helyi bankszektortól függ. A bankok a vásárolt kötvényeket biztosítékként használják, hogy az EKB-tól likviditást kapjanak. Bár az EKB tavaly nyáron az elfogadható biztosítékok körét a kkv-knak nyújtott hitelekkel fedezett értékpapírokra is kiterjesztette, a kis cégek egy része továbbra is el van zárva a banki finanszírozás csatornáitól.
A hitelezés zsugorodása nem csupán azt teszi lehetetlené, hogy a gazdaság erőre kapjon Dél-Európában, de megnehezíti és időben kiterjeszti a fiskális konszolidációt is. A termelő beruházások elhalasztása emellett csökkenti a potenciális GDP-t. Az áruk és a szolgáltatások kínálatát élénkítő strukturális reformok a versenyképességi problémákkal küzdő országokban nem biztos, hogy eredményesek lesznek, ha bevezetésükkel párhuzamosan a befektetési ráta nem javul.
A válságból való kilábaláshoz elengedhetetlen a monetáris politika átviteli csatornáinak helyreállítása. Mario Draghi nemrégiben bejelentette, az EKB azon gondolkodik, hogy milyen új eszközökkel tudná élénkíteni a gazdaságot, és rámutatott: a 2013 közepére várt növekedési fordulatot lefelé mutató kockázatok övezik. Ezek a jegybankelnök 2012. júliusi, a KMT bejelentését megelőző kijelentéseit idézik. Draghi akkor arról beszélt, hogy az euró megtartása érdekében bármire készen áll.
A jegybanki intézkedések ugyanakkor nem helyettesíthetik a kormányzati cselekvést. Bár az EKB új, a vállalati hitelezés célzottságát javító nemkonvencionális intézkedései segíthetik a hitelezés újjáéledését, a finanszírozás eurózónán belüli szegmentációja tartósan csak az európai integráció elmélyítésével csökkenthető. A bankunió például, amely megtörné a banki és a szuverénkockázat közötti szoros kapcsolatot, segítene helyreállítani a periféria-államok bankszektoraiba vetett bizalmat, javítaná a finanszírozási feltételeket és hozzájárulna a hitelezés bővüléséhez is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.