Ravasz feladvány: az államtitkárság és a KLIK is csúfos kudarcot vallott

Lássunk egy bevezető feladatot! Ha egy iskolában 16 osztály és egy tornaterem van, amelyben – nagyjából – egy osztálynyi gyerek fér el, akkor naponta hány órát kell a tornateremben tartani ahhoz, hogy minden gyereknek legyen testnevelés órája? A válasz: 16-ot. Csillagos kérdés: lehet ennyit? A válasz: nem lehet. A nem túl bonyolult példával az oktatási államtitkárságnak nem sikerült megbirkóznia, a kötelező napi testnevelést az iskolák így délutáni „tömegsport” foglalkozásokkal próbálják biztosítani, amit, ahol lehetőség van rá, fizetős edzésekkel is kiválthatnak a tanulók és szüleik.

Jöjjön most a fogós, ravasz fejtörő! Ha tavalyig minden harmadik gyereknek engedtük, hogy az óvodában töltsön egy extra évet, az idén viszont csak minden nyolcadiknak, akkor – változatlan demográfiai viszonyokat feltételezve – reális-e arra számítani, hogy legalább 20 százalékkal több helyre lesz szükség az első osztályokban? A válasz: igen, reális. (A „reális” paraméterek néhol kedvezőbbek, de van, ahol ijesztőbbek.) A törtes példa megoldásával az államtitkárság és a KLIK, úgy tűnik, meg sem próbálkozott. Igaz, legalább erkölcstanból helytálltak: annak ellenére nem lestek, hogy szomszédjaik – az iskolák, az óvodák és a szülők – mind tudták a megoldást, és nem is takarták el a lapjaikat.

A pótvizsga, ha lehet, még nehezebb lesz. Rémálom-sorsolások a körzetes iskolákban, a helyek újraosztása (az osztás pontosságát illetően az előzmények ismeretében ne legyenek illúzióink), osztálylétszám-növelés, új osztályok indítása, a költségvetések éjszakai újraírása – röviden: káosz.

A ráadáskérdés: lesznek-e mindennek következményei? A válasz: nem lesznek. Néhány nap vagy hét múlva a tanár úr vagy a tanárnő büszkén beszámol majd arról, hogy a „rendszerkockázatok” kezelésében az oktatási államtitkárság és a KLIK is jelesre vizsgázott. És ha a makacs tények mást mutatnának, hát annál rosszabb nekik.