Három olyan terület is van, amelyre a vállalatoknak jobban kell összpontosítaniuk, ha a kapitalizmus meg akar felelni a társadalom egyre erősebb elvárásainak. Először, a szakismeretek és az álláshelyek közötti összhangot szakmai képzésekkel, tanulók alkalmazásával kellene helyreállítaniuk. Olyan cégek, mint a Rolls-Royce vagy a British Gas kiváló képzési rendszereket működtetnek, amivel saját munkaerő-utánpótlásukat is támogatják. Más kezdeményezések is vannak annak érdekében, hogy minél több cég hozzon létre álláshelyeket kezdő munkavállalók számára, hogy segítsék a nagyszámú munkanélküli fiatal elhelyezkedését.
Másodszor, a szélesebb körű üzleti környezet részeként megfelelő iparági elkötelezettség szükséges nemcsak a nemzeti munkaerő szakképzettségének javításához, de a kis- és középvállalkozások támogatásához is. 2011-es pénzügyi évében a Hewlett-Packardnak csak az Egyesült Királyságban több mint 600 kkv dolgozott; ezek a cégek kapták a beszállítóknak kifizetett teljes összeg 10 százalékát. 2012 márciusában az IBM vezetésével több nagyvállalat indított el egy közös, internet-alapú beszállítói hálózatot, amivel kis cégek számára is megkönnyítették, hogy nagyvállalati beszállítóvá válhassanak. A Supplier Connection tagjai globális beszállítói hálózatukon keresztül jelenleg összesen több mint 150 milliárd dollárért vásárolnak árukat és szolgáltatásokat.
Harmadszor, a tőzsdei vállalatokat a hosszú távú szempontokat figyelembe véve kell irányítani, és az inkluzív törekvéseket a befektetőknek is el kell ismerniük. Az Unilever például a pénzpiacok nyomásával dacolva nem csupán részvényeseinek kíván megfelelni, de a szélesebb társadalmi érdekek képviseletét is célul tűzte ki.
A felvilágosult cégeknek természetesen felvilágosult befektetőkre van szükségük. Ilyen például az Ontario Teachers’ Pension Plan nyugdíjalap, amely csak felelősen működő cégekbe fektet be, és ez meg is térül: a Plan 1990-es létrehozása óta évente átlagosan 10 százalékos hozamot ért el.
Ezeket a kezdeményezéseket ugyanaz a gondolat hajtja, amely az inkluzív kapitalizmusnak is az alapját képezi: a cégeket a hosszú távú szempontokat figyelembe véve kell menedzselni. Azok a vállalatok, amelyek ezt a megközelítést teszik magukévá, szívükön viselik, hogy milyen szakmai képességekkel rendelkeznek majd jövőbeli munkavállalóik, lojális és termelékeny beszállítói láncok kialakítására törekednek, beruházási döntéseiket pedig nem a rövidtávon elérhető nyereség, hanem a fenntartható értékteremtés érdekében hozzák meg.
A hosszú távú megközelítés egyáltalán nincs ellentétben a magas nyereséggel. Emellett ha a nagyvállalatok felsorakoznak az inkluzív kapitalizmus eszméje mellett, akkor az ár valamennyi hajót felemeli: a nagyobb támogatással az Európai Unió vállalkozásainak 99 százalékát kitevő és a magánszektorban foglalkoztatottak kétharmadának munkát adó kkv-k is képesek lesznek kutatás-fejlesztés célú beruházásokra, és bővíteni tudják alkalmazottaik körét.
Ezzel párhuzamosan a nagyvállalatok élvezhetik a gyorsabb innováció előnyeit, a fiatalok körében csökken a munkanélküliség, és megfordul a trend, amelynek során a középosztály lassan felmorzsolódik, és egyre kevésbé hisz abban, hogy képes lesz megtartani jelenlegi életszínvonalát. A közös jólétre gyakorolt és az inkluzív növekedést célzó effajta pozitív hatás jelenleg kívül esik a nemzeti kormányok a látókörén.
Copyright: Project Syndicate, 2013.
www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.