Szükség van-e a 80 milliárd forintos új stadionra?

András Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa
„A nagy tőkeigényű stadionberuházás megtérülése, fenntartható üzemeltetése előre átgondolt üzleti modell alapján, a fogyasztói és ügyféligények ismeretében biztosítható. Gazdaságossági döntések meghozatalakor a kiadásokat hosszabb időszakon át, akár multiplikatív módon másutt jelentkező bevételekkel vetik össze. Már a tervezésnél megjelenítendők üzemeltetési, kapacitás-kihasználtsági szempontok, egyéni és szervezeti fogyasztói tényezők, ezek minőségi és mennyiségi változásához alkalmazkodni képes szolgáltatási és befogadóképességi lehetőségek. Mindezt egy jól átgondolt sportágfejlesztési és eseményrendezési stratégiába kell illeszteni. Ekkor a »szükséges« mellett megjelenhet a »megéri« is.”

Dénes Ferenc sportközgazdász
„A magyar sport a magyar kultúra része – ezt nagyon sokszor halljuk, amikor azonban a pénzek elosztásáról van szó, mégis mintha megfeledkeznénk róla. Pedig a sportlétesítményeket a kulturális intézményekkel hasonlóan kellene megítélnünk. Ahogy az országnak van Nemzeti Színháza vagy Ludwig Múzeuma, úgy szükség van »a sport nemzeti színházára«, ez pedig nem más, mint a modern Puskás-stadion. A kérdés tehát a következő: belefér-e a projekt a közösség – nem az állam, hanem az adófizető polgárok – költségvetésébe, a kultúra fejlesztésére szánt keretből megvalósítható-e a beruházás? Ha az új stadion és a hozzá kapcsolódó sportkomplexum finanszírozható, akkor mindenképpen támogatom.”

Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója
„Ha abból indulunk ki, hogy minden országnak szüksége van egy stadionra, amelyben komoly nemzetközi labdarúgó-mérkőzések is játszhatók, akkor egyértelműen indokolt egy 65 ezres stadion felépítése. A labdarúgás mellett a Nemzeti Olimpiai Központban akár tíz sportág is nemzetközi színvonalú edzőközpont kaphat, köztük több olimpiai sportág is. A Magyar Olimpiai Bizottság, amelynek tevékenysége a szabadidősportra is kiterjed, emellett üdvözli a komplexum tetejére tervezett panoráma-futópálya és a lakosság számára megnyíló többi lehetőség tervét is. A költség nyilván viszonyítás kérdése, a legfontosabb azonban az, hogy a magyar sport egy nemzetközi színvonalú központtal gazdagodik.”

Kóji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke
„Ha összehasonlítjuk a környező országok sportlétesítményeit a magyarországiakkal, akkor egyértelmű, hogy – néhány kivételtől eltekintve – a mi stadionjaink épületgépészeti, kivitelezési, berendezési és szakipari szempontból egyaránt lépéshátrányban vannak. Lengyelországban és Ukrajnában az Európa-bajnokságra építettek a modern kor követelményeinek megfelelő stadionokat, de például Ausztriában és Horvátországban is felújították a létesítményeket. Ezért szükségesnek és hasznosnak is tarjuk, ha most bejelentetthez hasonló projektek indulnak. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az új Puskás Ferenc Stadion felépítése két éven keresztül nagyjából 2000 embernek adna munkát.”

Vígh László kormánybiztos
„A konstrukció szerint a Puskás Ferenc Stadion 2017-re egy multifunkcionális, legmagasabb UEFA kategóriájú, 65 ezer fő befogadására alkalmas, fedett sportközponttá alakul át. A létesítmény nagyban segíti a sportolók olimpiai felkészülését, és emellett kulturális események, konferenciák helyszínéül is szolgál. Az Európa-szerte egyedülálló beruházás számos egyéb sportágnak is otthonául szolgál majd, vagyis nemcsak a labdarúgás arénája, hanem a magyar sport és kultúra szentélye lesz. A »stadion a stadionban« koncepció szimbolizálja a dicső múltat és a sikerekben gazdag jövőt. A beruházás emellett hozzájárul az építőipar fellendüléséhez és számos új munkahely létesüléséhez.”