"Szükségtelen" nyomás alatt állt a forint

A nyolc hónapja tartó kamatvágási ciklus egyelőre nem indította be a hitelezést, hiszen a vállalatok nem lettek jobb adósok – és nem gondolják azt sem, hogy a jelenlegi makrogazdasági környezetben megérné beruházni. Ráadásul a kamat még így is magas, ezért is csökkentené a vállalatok terheit a jegybank új programja.

A bejelentés után átmenetileg 300 forint alatt is jegyezték az eurót, amire több mint három hete nem volt példa. A hazai devizát támogatta, hogy Matolcsy György a várakozásoknál visszafogottabb élénkítési programot jelentett be. Az MNB a hitelezés fellendítését, a gazdasági növekedés beindítását várja az intézkedésektől. A program alkalmas lehet arra, hogy felmérjék a monetáris politika lehetőségeit a növekedés és a hitelezés ösztönzésére.

Mindezek alapján teljesen felesleges volt a kormányzati tisztségviselőknek arról beszélni, hogy a központi bank állampapírokat vásárolhatna a másodlagos piacon. Ez „szükségtelen” nyomást helyezett a forint árfolyamára, és bizonytalanságot teremtett a piacokon. Ugyanakkor – amennyiben nem felesleges riogatásként értelmezzük a korábbi nyilatkozatokat – nem zárhatjuk ki azt a forgatókönyvet sem, hogy az MNB a jövőben egy eszközvásárlási program keretében államkötvények vásárlásba kezd. Szerencsére erről a monetáris tanács eseti ülésén még csak szó sem esett.

Összességében úgy tűnik, hogy az MNB jól mérte fel a monetáris politika mozgásterét. A bankok és a jegybank közötti tárgyalások ugyanakkor okozhatnak még meglepetéseket. Amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként tárgyalt a pénzintézetekkel, akkor a találkozók nem mindig jártak eredménnyel.

Mivel a program keretösszege korlátozott, és a bankok vélhetően nem adnak pénzt 2 százalékos kamattal a kockázatosabb vállalatoknak, azért a hitelezés érdemi felpörgésére egyelőre nem számíthatunk, vagyis marad a „creditless recovery”.