Törvénnyel a startupokért

Február 13-án hideg téli napra ébredtek Washington lakói, a Szenátusban azonban az enyhülés jele mutatkozott. Négy szenátor kétpárti, demokrata és republikánus támogatást is élvező, törvénytervezetet nyújtott be a startup vállalkozások támogatására. A „Startup Act” immár harmadik változata új frontot nyit a tehetségért a világban folyó harcban, és helyzetbe hozza az Egyesült Államokat. A modern agyelszívás ugyanis már rég nem amerikai privilégium. A technológiai forradalom egyre gyorsul. A világ sok országa egyszerre épít innovatív, új technológiákra alapító gazdaságot. Skolkovo, az „Orosz Szilícium-völgy” 1,8 milliárd dollárból létesül, Londonban Tech City városrészt alakítottak ki a csúcstechnológiákat kifejlesztő induló cégeknek, Chile pedig „Startup Chile” néven nemzeti programba kezdett a startupok tudásának bevonzására. A program vállalkozói 40 ezer dollárt kapnak cégeik elindításához. Az EU Jeremie programja eurómilliárdokkal finanszírozza a jövő innovatív kisvállalkozásait.

A startupok közös jellemzője, hogy a gyors növekedést célozzák meg. Arcátlanul ambíciózusak, és nem félnek kockáztatni annak érdekében, hogy a játékszabályokat újradefiniálva elemeire bomlasszák a piacot, ahova betörnek. Két éve egy angol tini mobil applikációt fejlesztett a hírek összegzésére és emészthetőbbé tételére. A Summlyt nemrégiben 30 millió dollárért vette meg a Yahoo. Az Instagram fotómegosztó alkalmazás egymilliárd dollárt ért a Facebooknak. Nagyvállalatok, mint a Nike vagy GE, startupokat inkubálnak saját innovációjuk felgyorsítására. Az egyik legsikeresebb globális reklámcég, a Widen+Kennedy technológiai kisvállalatok fejlesztésével lesz egyre kreatívabb. Az amerikai Kauffman Foundation adatai szerint a startup cégek évente átlag 3 millió munkahelyet hoztak létre 1977 és 2010 között. Felméréseik szerint az öt évnél nem idősebb startup vállalkozásoknak köszönhető az amerikai gazdaságban – a munkaerőpiac ingadozásai közepette elért – nettó munkahelynövekmény. A startup vállalkozások a legkülönbözőbb nemzetközi felmérések szerint a gazdaság húzóerejét jelentik. Jellemző rájuk, hogy nagy számban jönnek létre gazdasági visszaesések idején is, élet- és piacképessé teszik a világgazdaságot átalakító innovatív megoldásokat. Gondoljunk csak a géntechnológia, a környezetvédelm, az alternatív energiaipar vagy éppen az internetes közösségi média megoldásaira.

A Startup Act rendelkezéseivel 2018-ig a természet- és a műszaki tudományok, a technológia, és a matematika területéről 224 ezer külföldi, diplomás szakember „importálását” célozza meg, ezzel is enyhítve a magasan képzett szakemberek hiányát. Azok a külföldi befektetők, akik legalább 100 ezer dollárt invesztálnak egy amerikai startupba, és munkahelyeket hoznak létre, startup vízumra számíthatnak. A törvénytervezet 100 százalékos felmentést ad a nyereségadó megfizetése alól a startup cégekbe legalább öt évre befektetett tőkének. Legfeljebb 250 ezer dolláros adókedvezményt biztosít továbbá az öt évnél fiatalabb startup vállalkozások K+F befektetéseire. A törvénnyel az amerikai gazdaság következő nagy lehetőségét teremthetik meg.

Évértékelőjében Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott a gazdaságról: „elhatároztuk, hogyha nem kopogtat be a lehetőség, vágunk egy ajtót.” Egy hazai startup törvény lehetne a lángvágó, mielőtt beindul a nagy agyelszívó. A mi honatyáink dolga egyszerűbb, hiszen a feladat nem a tudásimport, hanem a tehetség megtartása. Nem a bevándorlás beindítása, hanem a mérnökök, matematikusok, fejlesztők, tudósok kivándorlásának megelőzése olyan jogszabályi környezet megteremtésével, amely globális versenyelőnyt jelent a hazai startupoknak. A preambulumba pedig beírhatjuk: Hajrá Startup Magyarország! Hajrá magyar startupok!