A leggyorsabb növekedés? - Orbán Viktor jóslata és a valóság

Minden attól függ, hogy mit ért a magyar miniszterelnök Közép-Európa alatt. Ha csupán Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot számítja ide, akkor, úgy vélem, nem teszi túlságosan magasra a mércét. Az IMF szerint a cseh gazdaság jövőre 1,6 százalékkal bővülhet (az idei 0,3 százalék után), a lengyel gazdaságra a prognózis 2,2 százalék (2013-ra 1,3 százalék), Magyarországnak pedig 1,2 százalék (2013-ra az IMF stagnálást, a kormány 0,7 százalékos növekedést valószínűsít). Az IMF előrejelzései valószínűleg túlságosan optimisták, a növekedés/kilábalás mindhárom gazdaságban meglehetősen erőtlen: Csehországban és Magyarországon inkább stagnál, és még a korábban régiós csillagnak tekintett Lengyelországban is gyors ütemben dél felé vette az irányt. Matolcsy György az MNB élén „laza dolgokat” művel, hogy lendületet adjon a hitelezésnek, de a magas munkanélküliség és a továbbra is szigorú költségvetési politika mellett egyelőre nemigen látszik, hogy a belső kereslet erősödne – bár ebből a szempontból fontos a rezsiköltségek csökkentése is, amelynek célja a háztartások vagyoni helyzetének javítása.

Horvátország – az unortodox irányvonaltól eltekintve – sok, a magyarországiakhoz hasonló problémával szembesül: „szorít” a költségvetés, a banki hitelezés gyenge, a közvetlen külföldi befektetések hiányoznak. Az IMF szerint 2014-ben a horvát gazdaság 1,5 százalékkal bővülhet, de ez is túl optimista, még a 2013-as (0,2 százalékos) visszaesést figyelembe véve is. A bankválsággal küzdő és további megszorításokra készülő Szlovénia GDP-je az idén várhatóan 2 százalékkal csökken. A 2014-es plusz 1,5 százalékos IMF-becslés végképp túl optimista – én újabb negatív adatra, jó esetben stagnálásra számítok.

Úgy vélem, a növekedési versenyben Magyarország legerősebb ellenfelei Bulgária, Románia és Szerbia lesznek. Bulgáriában az idén 1,2 százalékkal, jövőre 2,3 százalékkal bővülhet a gazdaság. A bankrendszer és a hitelezés itt is gyenge, hiányzik a külföldi tőke, a költségvetés pedig túlságosan szigorú, de a gazdaság az idén már lendületet vehet, és az új kormány várhatóan mindent elkövet majd, hogy tovább serkentse a növekedést. Ebben a segítségére lehetnek a kiváló fiskális mutatók, az alacsony hiány-, illetve adósságszint is. Romániában az IMF szerint az idén 1,6 százalékkal, jövőre 2 százalékkal nőhet a GDP. Ezt a véleményt osztom én is, hasonló okokból, mint Bulgária esetében: a gazdaság jelenleg is nő, és a fiskális helyzet is lehetővé tesz némi élénkítést. A szerb gazdaság produkálja jelenleg a leggyorsabb növekedést a régióban: az első negyedévben 1,9 százalékkal nőtt a GDP, és elérhetőnek látszik a kormány 2 százalékos előirányzata. Az alacsony bázis, valamint az autó- és energiaszektorban zajló beruházások mellett a növekedést segíti a leértékelt deviza is.

Lehetséges – bár valószínűtlen –, hogy Magyarország gazdasági növekedése Csehországét és Romániáét megelőzi, és a magyar gazdaság gyorsabb lesz a szlovén és a horvát gazdaságnál is. Nehéz azonban elképzelni, hogy Bulgáriát, Szerbiát és Romániát is sikerül megelőznie, hacsak nem történnek olyan jelentős változások, mint – például – a forint jelentős leértékelése vagy a költségvetés lazítása. Ezeket Magyarország nehezen tudná megvalósítani, egyrészt a befektetői hangulatra gyakorolt hatásuk, másrészt a még folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárás miatt.

NB. Feltétezem, hogy Orbán Viktor a Balti államokat nem számítja Magyarország versenytársai közé. Ezek a gazdaságok 3-5 százalékkal bővülhetnek, részben az alacsony bázis, részben a mélyreható strukturális reformok következtében. Ez a növekedési ütem Magyarország számára jelenleg messze van attól, hogy elérhető legyen.