Valószínűleg sok országban kárörömmel reagálnak ítéletemre, és ez nem is meglepő. Az USA által követett gyakorlat és az általa vallott elvek között komoly ellentmondás van, ami érthetően felveti a képmutatás vádját. Mindazonáltal miként a legtöbb kísértésnek, ellen kell állni annak is, hogy kárörvendjünk Amerika tökéletlenségein és problémáin. Mindenkinek gondosan mérlegelnie kell, mit is kíván. Nagy ára lesz ugyanis annak, ha Amerika nem tud megfelelni belső kihívásainak. A világ Amerikán kívüli része számára a tét közel akkora, mint az USA számára. Az ok részben gazdasági. Az Egyesült Államok a globális kibocsátás nagyjából egynegyedét adja. Ha az amerikai gazdaság növekedése gyorsul, akkor az USA-ban bővül a kereslet a többi ország termékei és szolgáltatásai iránt, ami a globális gazdaságnak is lendületet ad. Miközben Európa sodródik, Ázsia pedig lassul, a globális gazdaságot egyedül az USA – kissé pontosabban Észak-Amerika – indíthatja el a kilábalás útján.
Az USA továbbra is az innováció egyedülálló forrása. A világon mindenütt olyan mobileszközöket használnak, amelyeknek technológiai alapjait a Szilícium-völgyben fejlesztették ki; amerikai találmány az internet is. Az USA-ban az elmúlt években kifejlesztett módszerek révén könnyebben kitermelhető a kőolaj és a földgáz; ezek segítségével a széndioxid-kibocsátás és energiaimport-függőség sok országban csökkenthető.
Az USA az új eszmék felbecsülhetetlen értékű forrása. A világ vezetőinek jelentős része a világhírű amerikai egyetemeken végzett. Ennél is alapvetőbb, hogy USA már régóta a legfontosabb példa arra, hogy mi érhető el a demokratikus piacgazdaság keretei között.
Végezetül, a világ számos kihívással szembesül: meg kell állítani a tömegpusztító fegyverek terjedését, harcolni kell a klímaváltozás ellen, rendezett keretek között kell fenntartani a globális gazdaság működését, javítani kell az egészségügyi ellátást, meg kell előzni a fegyveres konfliktusokat. Ezek a problémák nem tűnnek el maguktól. Az Adam Smith-féle láthatatlan kéz a szabadpiacon talán sikeres, a geopolitika világában azonban tehetetlen. A rendhez olyan vezető látható keze szükséges, amely a globális kihívásokra globális válaszokat tud adni.
A félreértések elkerülése végett: nem állítom, hogy az USA képes megoldani a világ problémáit. Az unilateralizmus csak ritkán működik; a globális problémák természetéből fakad, hogy csupán a kollektív megoldásoknak lehet esélye a sikerre. A multilateralizmus azonban sokkal könnyebb opció, amikor javaslatokat gyűjtünk, mint akkor, amikor tervezni kell és végrehajtani. Az utóbbi szerepre jelenleg egyedül az USA pályázhat sikerrel. Nincs más ország, amelyet képességei és kilátásai erre alkalmassá tennének.
Ezzel visszatértünk az érvhez, amely szerint az USA-nak a maga háza táján kell – gazdasági, társadalmi és politikai téren egyaránt – rendezni a dolgait. Helyénvaló, ha mindenki reméli, hogy ebben sikerrel jár. Az USA által vezetett világ alternatívája ugyanis nem egy Kína, Európa, Oroszország, Japán, India vagy bármely más ország által vezetett világ, hanem egy olyan világ, amelyet egyáltalán nem vezetnek. Egy ilyen világban szinte biztos, hogy krónikus a válság és állandóak a konfliktusok. Ez pedig nem csupán az amerikaiaknak, de bolygónk lakossága nagy részének is rossz lenne.
Copyright: Project Syndicate, 2013.
www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.