Andor, Reding, Rehn: esély a válság leküzdésére - exkluzív

Jelenleg Európai Unió-szerte a munkanélküliség jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A 10,9 százalékos munkanélküliségi ráta – vagyis az, hogy több mint 26 millió embernek nincs munkája az EU egészében – elfogadhatatlanul magas. Az ifjúsági munkanélküliség különösen aggasztó; a munkanélküliségi ráta 23,5 százalékos, ami azt jelenti, hogy több mint 5,5 millió fiatal nem képes munkát találni. Magyarországon a munkanélküliség szintje elérte a 11,2 százalékot, az ifjúsági munkanélküliség pedig 29,7 százalékos.

Így nem meglepő, hogy az embereket a gazdaság nyugtalanítja a leginkább: 10-ből 9 európai úgy véli, hogy jelenleg a régióját érintő legsúlyosabb problémák egyike a munkanélküliség vagy a rossz gazdasági helyzet. A politikusoknak választ kell adniuk ezekre az aggodalmakra.
Az EU a válságkezelés során központi szerepet biztosított a munkanélküliség elleni küzdelemnek. Az Európai Bizottság által javasolt és a tagállamok által jóváhagyott „ifjúsági garancia” program segítségével a kormányok biztosítani fogják, hogy egyetlen ifjú polgár se maradjon négy hónapnál tovább munka, tanulószerződéses gyakorlati vagy képzési lehetőség nélkül.

A valódi európai munkaerőpiac kialakítása azonban továbbra is várat magára. Hogyan képzelhető el valódi európai egységes piac és az euróövezeten belüli közös valuta, ha nem valósul meg a munkaerő teljesen szabad mozgása – az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásával párhuzamosan?

Sok uniós polgár továbbra sem szívesen keres munkát másik EU országban, mivel nyugtalanítja őket, hogy bizonytalan helyzetbe kerülhetnek, ha nem sikerül gyorsan munkát találniuk. A másik tagállamban munkalehetőséget keresők jelenleg legalább három hónapig (bizonyos esetekben legfeljebb hat hónapig) továbbra is jogosultak pénzügyi támogatásra a hazájukban. Ugyanakkor napjainkban Európa-szerte átlagosan 16 hónapot vesz igénybe, amíg újra munkát találnak azok, akik elvesztették az állásukat. Érthető tehát, hogy sokan nem merik megkockáztatni, hogy másik uniós országban keressenek munkát, különösen, mivel egyre több a rövid távú szerződéssel kínált állás.

Mindez veszélyt jelent az uniós gazdaság növekedésére és az innovációra: a magas munkanélküliség ellenére növekszik a betöltetlen álláshelyek száma, és a vállalkozásoknak nehézséget okoz képzett munkaerő alkalmazása. Ugyanakkor más országokban és régiókban sokan hiába várnak munkalehetőségre. Így az emberek megélhetési lehetőségektől esnek el, lelassulhat a gazdaság növekedése, és szükségtelen költségek keletkezhetnek a már most is túlterhelt szociális biztonsági rendszerekben.

A számok időnként minden szónál világosabban beszélnek: becslések szerint az EU bővítését követő mobilitás hosszú távon közel 1 százalékkal növeli a 15 korábbi uniós ország GDP-jét. Az unió egészére vetítve, a közelmúltban lezajlott EU-n belüli mobilitás GDP-re gyakorolt hatása annak felel meg, mintha az uniós polgárok összesen mintegy 24 milliárd eurós bevétel-növekedéshez jutottak volna. A munkaerő mobilitása tehát nem költség, hanem gazdasági szükségszerűség.

Pontosan ezért szerepel kiemelt kérdésként a bizottság által a mai napon előterjesztésre kerülő, az uniós polgárságról szóló 2013. évi jelentésben, hogy lehetőséget nyújtsunk az európai polgároknak a más uniós országokban kínálkozó munkalehetőségek kihasználására, és a gazdaság teljesítményéhez való hozzájárulásra. Korszerűsíteni fogjuk az uniós szociális biztonsági koordináció szabályait annak érdekében, hogy a polgárok a jelenlegi minimum három hónapnál tovább is jogosultak legyenek pénzügyi támogatást kapni a hazájukban. A tagállamoknak azt is lehetővé kell tenniük a hatályos szabályok adta lehetőségek teljes körű kihasználásával, hogy az álláskeresők legfeljebb hat hónapig munkanélküli ellátásban részesüljenek, miközben egy másik tagállamban keresnek munkát – továbbá erősíteniük kell az állami foglalkoztatási szolgálatok közötti együttműködést, hogy az EU bármely pontján hatékony segítséget nyújtsanak az álláskeresőknek.

Ez jelenti a próbáját annak, hogy a tagállamok mennyire elkötelezetten akarják enyhíteni a válság polgáraikra gyakorolt hatásait.
A fentiekkel egyidejűleg megkönnyítjük a fiatalok számára, hogy az EURES-en (az Európai Foglalkoztatási Szolgálaton) és annak online álláskeresési portálján keresztül tájékozódjanak a más uniós országokban igénybe vehető szakmai gyakorlatokról és tanulószerződéses gyakorlati képzésekről. Garantálni kívánjuk továbbá számukra a szakmai gyakorlatok minőségét annak révén, hogy létrehozzuk a szakmai gyakorlatokra vonatkozó európai minőségi keretrendszert, biztosítva jogaik tiszteletben tartását, és azt, hogy a lehető legjobban hasznosíthassák munkatapasztalataikat.

A polgárok európai évében az európai polgárt helyezzük a középpontba. A bizottság azon dolgozik, hogy az uniós polgárság az emberek mindennapi életének részévé váljon – mindez a mai napon olyan konkrét javaslatokban ölt testet, amelyek célja, hogy a polgárok számára megkönnyítsék a más uniós országban való munkavállalást, tanulást és képzést.