Az ellenség

Másfél éve nem látott magasságba emelkedett a GDP-arányos államadósság. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 82,2 százalékon alakult az ország maastrichti adóssága, vagyis három százalékponttal emelkedett egy negyedév alatt a mutató.

A forint első negyedévben mutatott gyengülése – a hitelfelvétel mellett – meredeken növelte az adósságmutatót. Márciusban még 300 forint felett állt az euró árfolyama, így a gyengülés 468 milliárddal emelte az adósságot egy negyedév alatt. A nettó hitelfelvétel szintén növelte a rátát, de az év hátralévő részében vélhetően már nem kell számítani arra, hogy az adósságfelvétel negyedévente a január–márciusihoz hasonló nagyságrendben, 491 milliárddal növeli az adósságot. Az árfolyam április közepére a 290-es szint környékére kapaszkodott vissza, de június végéig meg is kell tartania erejét ahhoz, hogy az árfolyamváltozás javítsa a GDP-arányos mutatót.

Az MNB friss adatai ismét felhívták a figyelmet arra, hogy a forint árfolyamára nem csak a lakossági devizahitelek magas aránya miatt kell figyelni, de az államadósság alakulásában is kulcsszerepe van a hazai deviza árfolyamának, hiszen az adósság több mint 40 százaléka továbbra is devizában denominált.

Ha abból indulunk ki, hogy a forint gyengülése nem volt tartós, akkor az év közbeni adósságlejáratokat is figyelembe véve valószínűsíthető, hogy az adósságráta emelkedése csak átmeneti. Ugyanakkor látszik, hogy az adósság elleni háborút még nem nyertük meg, hiszen a 2011-es konvergenciaprogram alapján már közel 10 százalékponttal kellene alacsonyabbnak lennie a GDP-arányos államadósságnak, és az idei év végén 69,7 százalékon kellene állnia a mutatónak. A friss jelentés már 78,1 százalékkal is beérné. Talán a forintárfolyam is segít majd.

Mindenkinek jó lenne, ha továbbra is az adósság maradna az elsőszámú ellenség.