Megdöbbentően sok friss pénz kerül a kötvényalapokba

A rekord alacsony jegybanki alapkamat rekord alacsony betétkamatokat hozott, ennek hatására pedig a kisbefektetők lázasan keresni kezdték azokat a befektetési lehetőségeket, amelyekben megőrzi értékét, vagy akár még gyarapodhat is a megtakarításuk. Ennek a hozamvadászatnak a legnagyobb nyertesei a befektetési alapok, amelyek röpke négy hónap alatt csaknem 500 milliárd forintnyi – javarészt lakossági – megtakarítást gyűjtöttek be.

Alapvetően nincs azzal probléma, ha a kisbefektetők nem csak betétet, hanem értékpapírokat és azon belül befektetési alapokat is tartanak, sőt kifejezetten jó, ha diverzifikálják a megtakarításaikat. A magyarországi betétközpontú megtakarítási piacon ez különösen fontos lenne.

Vannak azért furcsa jelenségek is ezen a piacon. Megdöbbentően sok friss pénz kerül például a kötvényalapokba. Az időzítés nem tűnik túl jónak, hiszen ezekbe a konstrukciókba nagyjából egy évvel ezelőtt kellett volna igazából befektetni annak érdekében, hogy be lehessen kasszírozni a magas nyereséget. Most viszont már hiába nagyon szép a konstrukciók visszatekintő hozama, a jelenlegi állampapír-hozamok mellett a következő egy évben a kötvényalapok aligha érnek el ismét 15–20 százalékos nyereséget, így akik ezt remélve fektették beléjük a pénzüket, valószínűleg csalódni fognak. Szintén aggasztó lehet, ami az abszolút hozamú alapokkal történik, amelyek közül a kifejezetten magas kockázatú konstrukciók is nagyon sok pénzt vonzanak. Kockázat nélkül persze nincs nyereség, de korábban a kisbefektetők nem választottak ilyen tömegben hasonlóan magas kockázatú alapokat.

Láttuk már néhány éve az ingatlanalapok felfüggesztésénél, mivel járhat, ha a kisbefektetők nincsenek pontosan tisztában egy befektetés kockázatosságával. Csak remélni merem, hogy a jövőben hasonló esetek, komoly csalódások nem fordulnak majd elő.