Merrill Lynch: közel lehet a magyar fogyasztási fordulat

A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi kisebb visszalépéstől eltekintve tavaly október óta erősödő trendben mozog. A fogyasztói bizalom a múltban a kiskereskedelmi forgalom pontos indikátora volt, a fordulópontot 2–6 hónappal jelezte előre. Miközben a gazdaság továbbra is recesszióban van, ez a fordulat rejtélyesnek tűnik, különösen, mivel nincs összhangban az üzleti bizalom stagnálásával.

A háztartások hangulatának javulásához nagyban hozzájárult a tavaly ősszel bejelentett, idén januárban indult rezsicsökkentés. A fogyasztói kosárban együtt 7,8 százalékos súllyal szereplő elektromos áram és gáz ára 10 százalékkal csökkent. A 4,5 százalékos súlyú víz- és szemétszállítás ára júliusban 10 százalékkal csökken. Bár törvény még nincs róla, a kormány tervei szerint a teljes rezsiköltség 2014-re összesen mintegy 30 százalékkal mérséklődhet.

A rugalmatlan költségek jókora csökkentése továbbra is erőteljes hatást fog gyakorolni a hangulatra és a vásárlóerőre.

Javult valamelyest a reáljövedelmek szintje is. A tavalyi 0,7 százalékos csökkenés után az év első két hónapjában a reálbérek 0,6 százalékkal emelkedtek, ami 2008 óta a leggyorsabb ütem (a válság miatt a bérek erőteljesen csökkentek). Ez a folyamat döntőn az infláció csökkenésének eredménye, a laza munkaerőpiaci feltételek a nominális bérek számottevő emelkedésének lehetőségét továbbra is korlátozzák. A reálbérek emelkedése a háztartások hangulatát javítja, de úgy véljük, egyelőre nem jelent húzóerőt, mivel a gazdaság egészének gyengesége miatt a javulást a háztartások valószínűleg átmenetinek tekintik.

Három tényezőt azonosíthatunk, amely a magyarországi magánszektor mérleghelyzetének javulását mutatja. Először, a háztartások hitelállománya 2012 végén a GDP 31,5 százaléka volt, ez az egy évvel korábbihoz képest 6,9 százalékpontos csökkenés; eközben a nettó pénzügyi eszközállomány a GDP 57,3 százalékára, 10 éve nem látott szintre emelkedett. Másodszor, az MNB becslése szerint a háztartások megtakarítási rátája a rendelkezésre álló jövedelem körülbelül 7 százaléka, ami kisebb ugyan, mint a 2011-es 9,2 százalékos lokális csúcs, de immár két éve elég magas. Harmadszor, a mérlegek javulása érzékelhetővé vált a nem pénzügyi vállalati szektorban is, ami a válságból való tartós kilábalás fontos komponense: a szektor GDP-arányos adósága a 2011-es, 88 százalékos csúcsról 76 százalékra, a nettó pénzügyi mérleg GDP-arányos hiánya pedig 9 százalékra, történelmi mélypontra csökkent. Ezekkel a mutatókkal Magyarország felzárkózott Lengyelország mellé.
A KSH által nemrégiben közzétett adatok szerint az új lakások ára tavaly 0,9 százalékkal, a használt lakásoké pedig 4,9 százalékkal csökkent. Ez egyrészt az olcsóbb lakások felé történő elmozdulást mutatja (több tranzakció volt az alacsonyabb árkategóriában), másrészt a piac még mindig gyors zsugorodását. Az újlakásárak 2012. negyedik negyedévi emelkedése kellemes meglepetés volt, tekintettel arra, hogy a jelzáloghitelek iránti keresletnek egyértelműen erősödnie kellene, mielőtt a lakásárak jelentős mértékben csökkennek.

A jelzáloghitelek és a nem pénzügyi vállalatoknak kínált hitelek kamatai a kivételesen alacsony alapkamat ellenére még nem érték el a történelmi mélypontokat, bár közelítenek hozzájuk. Ez arra utal, hogy a további erőteljes monetáris lazításra lesz szükség ahhoz, hogy a forinthitelek feltételei vonzóvá váljanak, és lendületet adhassanak a hitelek iránti keresletnek.