Mikor lehet pozitív fordulat a magyar munkaerőpiacon?

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára
„A fordulat már bekövetkezett 2010 nyarán, megállítottuk a foglalkoztatottság zuhanását. Azóta, immár 32 hónapja, mindig emelkedik az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak száma, és nem csak a közfoglalkoztatás miatt. Mára elértük a válság előtti szintet, ami Európában rajtunk kívül csak négy országnak sikerült az ILO szerint. Ezt jól célzott foglalkoztatási programokkal és a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével sikerült elérnünk. Lekerültünk a szégyenpadról a munkanélküliség tekintetében is, az EU középmezőnyéhez tartozunk. Gazdasági növekedés nélkül tartós foglalkoztatás-bővülés nincs, ám ha az elemzők előrejelzései realizálódnak, az a további bővülésére is jótékony hatással lehet.”

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára
„Ha a magyar gazdaság tartósan növekedési pályára áll, és mindez párosul egy vállalkozásbarát, a foglalkoztatást valóban középpontba helyező politikával, az érzékelhető változást eredményez. Robbanásszerű növekedés nem várható, a növekedés elindulása után legalább egy, de inkább másfél év kellene az aktivitás érezhető növekedéséhez és a munkanélküliség csökkenéséhez. Fontos, hogy ezt valóban támogassa egy munkahelyteremtést ösztönző szabályozói rendszer. A rendszer elemeinek kézzelfogható segítséget kell nyújtaniuk: fontos, hogy alacsonyak legyenek az élőmunkát terhelő adók és járulékok, és hogy szerepet kapjanak az olyan színesebb foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidő és a távmunka.”

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke
„Valódi, tehát nem statisztikai fordulat csak akkor lesz a hazai munkaerőpiacon, ha lesz piacbővülés, és ennek nyomán új beruházások valósulnak meg. Ez ugyanis egyértelműen növelné a kapacitásigényt, új piaci lehetőségek és fejlesztések révén új munkahelyek jöhetnek létre, ezek hiányában azonban a munkaerőpiacon igazi bővülés nem várható. Nagy kérdés az is, hogy a belföldi fogyasztás bővülése megindul-e a közeljövőben, és ez eredményez-e új keresletet. Ezen felül látható, hogy a magyar gazdaság növekedése rendkívüli módon ki van szolgáltatva az európai növekedési kilátásoknak és a világpiac folyamatainak. Ha mindezek a folyamatok pozitív irányt vesznek, valódi fordulat jöhet.”

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője
„A gazdasági fejlődés velejárója, hogy ugyanakkora kibocsátáshoz egyre kevesebb alkalmazottra van szükség. A cégek ugyanis igyekeznek a piaci versenyben helytállni, ezért beruháznak, csiszolják a termelési folyamatokat. Emiatt a gazdaság egészének legalább egy-két százalékos éves növekedése kell általában ahhoz, hogy ugyanannyi munkaerőt szívjon fel a termelés, mint korábban. Ma a magyar gazdaságban ez a dinamika leghamarabb jövőre képzelhető el. Ráadásul akkor is csak úgy, ha a most tetszhalott európai gazdaság feléled. Közben a legaktuálisabb gondja a menedzsereknek nem a munkaerő-felvétel, hanem az át nem hárítható adók okozta költségek kigazdálkodása – részben munkaerő-racionalizálással.”

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
„Akkor következik be fordulat a magyarországi munkaerőpiacon, ha a beruházások is növekedésnek indulnak. A beruházási fordulat magával hozná a foglalkoztatottság emelkedését és a munkanélküliség csökkenését. Új munkahelyek csak beruházásokkal jöhetnek létre. Az állami szektorban már lassan elindult a beruházások bővülése, a sokkal nagyobb gazdasági súlyú versenyszférában azonban ez még nem következett be. Az idei évben még nem várható fordulat a munkaerőpiacon. Az év végén vagy jövőre már láthatóak lehetnek kedvező jelek a foglalkoztatásban, de csak fokozatos javulás várható. A foglalkoztatottak száma ugyan már növekszik, de ez leginkább a közmunkaprogramnak köszönhető.”