A boldogok szigete

A Pew Research Center által nemrégiben közzétett felmérés szerint azoknak a német válaszadóknak az aránya, akik a gazdaság helyzetét jónak tartják, a 2007-es 63 százalékról 75 százalékra emelkedett, miközben az Európai Unió többi vizsgált országában meredeken zuhant. Olaszországban a megkérdezettek mindössze 3 százaléka elégedett a gazdaság helyzetét (2007-ben az arány 25 százalék volt), Spanyolországban a ráta a 2007. évi 65 százalékról 4 százalékra zuhant; Franciaországban az elégedettek aránya mindössze 9 százalék (a 2007-es 30 százalék után). Németország kivételes helyzetét valószínűleg a stabil munkaerőpiac magyarázza, és hogy a bérek a gyenge növekedés ellenére is emelkedtek – a többi európai országban pedig feltehetően éppen a munkanélküliség drámai emelkedése az oka, hogy a gazdaság megítélése olyannyira leromlott. Spanyolországban például a 2007-es kevéssel 8 százalék feletti szintről 27 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya.

A felmérésben még ennél is érdekesebb adatok olvashatók. Az euró támogatóinak aránya 63 és 69 százalék között mozog, a legmagasabb arányt – nem kis meglepetésre – Görögországban regisztrálták a kutatók. A görögöknek csupán 25 százaléka szorgalmazza a nemzeti valuta visszaállítását, miközben ez az arány az eurózóna magjában sokkal magasabb: Németországban 32 százalék, Franciaországban pedig 37 százalék. Az egy évvel korábbi felmérés óta az euró támogatottságának szintje Görögországban 3 százalékponttal, Franciaországban pedig 6 százalékponttal csökkent, miközben Spanyolországban 7 százalékponttal Olaszországban pedig még ennél is nagyobb mértékben, 12 százalékponttal emelkedett. Németországban az eurót támogatók aránya 2010 óta folyamatosan 66 százalékon áll.

Az euróválság miatt Németország már kevesebb bókot kap szomszédjaitól. Így például Németországot nevezik meg a leggyakrabban, amikor arra kérdeznek rá, hogy melyik ország mutatja a legkisebb együttérzést, illetve hogy melyik a leginkább arrogáns. Ugyanakkor Németországot tekintik szinte minden megkérdezett országban a legmegbízhatóbb országnak – a kivételt Görögország jelenti, a görögök ugyanis saját országukat tartják a legmegbízhatóbbnak.

Amikor arra kérdeztek rá, hogy országuk problémáit az állami kiadások csökkentésével vagy további élénkítő intézkedésekkel lehetne jobban megoldani, a válaszadók többsége a kiadások csökkentésére szavazott. Franciaországban a kiadások lefaragását 81 százalék javasolta, és a válaszadóknak mindössze 18 százaléka vélte úgy, hogy a kiadások növelése a jobb módszer. Németországban és Spanyolországban a kiadások csökkentésére 67 százalék szavazott, Olaszországban pedig 59 százalék. A kiadásnövelést egyedül Görögországban tartotta a többség – a megkérdezettek 56 százaléka – a problémamegoldás megfelelő eszközének. Ha figyelembe vesszük az 5 éve tartó recessziót, a reálbérek több mint 20 százalékos csökkenését és a több mint 3-szorosára, 27 százalékra emelkedő munkanélküliséget, akkor ezen nem kell különösebben csodálkoznunk.

Ilyen körülmények között a válaszadók közel 80 százaléka nevezte meg országa legsúlyosabb problémái között az elhelyezkedési lehetőségek hiányát. A problémák további sorrendje: államadósság (70 százalék fölött), az árak emelkedése (67 százalék) és az egyenlőtlenség (60 százalék). Ahogy a gazdasági helyzet megítélésében, Németország ebben a tekintetben is különbözik európai szomszédjaitól. Míg a válaszadók 51 százaléka szerint mindenekelőtt a társadalmi egyenlőtlenséggel kell foglalkozni, csupán 28 százalékuk véli úgy, hogy a foglalkoztatás alakulása komoly problémát jelent Németország számára. Ez is azt támasztja alá, hogy „a boldogok szigete” fordulat mégiscsak találó.