A kötvényalapok nem eléggé megfontolt befektetőit csalódás érheti

Néhány napja járta körbe a közösségi médiát egy számítás, amely szerint a kormány által tervezett újabb terhek után, ha valaki 100 ezer forintot leköt egy bankban a jelenlegi jegybanki alapkamat mellett két hónapos betétben, a lekötés végén kevesebb, mint 100 ezer forint ütheti a markát.

A hazai bankok nem sokat fizetnek már a betétekre, és valóban nincs könnyű dolguk a kisbefektetőknek, ha olyan megtakarítási lehetőséget keresnek, amelyben megőrzi a befektetésük az értékét, esetleg még gyarapodik is valamelyest. Ellenük játszik a jegybank a folyamatos kamatcsökkentésekkel, amit a hitelintézetek is követnek, emellett a kormány is folyamatosan csipeget le az így is karcsú nyereségből kamatadó és tranzakciós illeték formájában, amelynek mértékét éppen a múlt héten emelte meg.

A körülmények arra sarkallják a lakosságot, hogy némi kockázatért cserébe magasabb hozamú befektetéseket keressen. Az állampapírok is vonzzák még a kisbefektetőket, a múlt héten is elkelt több mint 15 milliárd forintnyi Kamatozó Kincstárjegy, ennél is többen választják azonban a befektetési alapokat, amelyek 600 milliárd forintnál is több friss tőkével gyarapodtak öt hónap alatt, és ennek 40 százalékát az új kedvenccé előlépett kötvényalapok nyelték el, amelyek szintén az államadósságot finanszírozzák.

Most viszont, hogy hirtelen emelkedni kezdtek az állampapírhozamok, a kötvényalapok nem eléggé megfontolt befektetőit csalódás érheti, de azok is így járhatnak, akik közvetlenül vásároltak államkötvényeket. Érdemes erre odafigyelniük az alapkezelőknek és a forgalmazóknak is, de a jogalkotónak is el kellene gondolkoznia azon, érdemes-e odáig növelni a megtakarítások terheit, hogy tényleg úgy érezzék az emberek, jobb helyen van a pénzük a párnacihában. Ha ugyanis kiderül, hogy az állampapírban sem őrzi meg az értékét a megtakarítás, könnyen elfordulhat a lakosság az új kedvencétől.