Az olcsóbb hitelek akkor lehetnek hatásos fegyverek, ha élénk a kereslet

Eljutottunk oda, hogy most már a banki árcédulákon is kezd látszani a jegybanki kamatcsökkentések jótékony hatása: az elmúlt időszak vágásai nyomán olcsóbb lett a forinthitelek többsége, ami elvben hozzájárulhat a hitelfelvételi kedv élénküléséhez. Más kérdés, hogy a jegybanki alapkamat és a bankközi kamatláb alakulása csak egy – bár igen fontos – tényező az árazás alakításakor, így az egyes hitelfajtáknál nem egyformán érvényesítik a csökkenő kamatkörnyezetből elvben származó előnyöket a pénzügyi szolgáltatók.

Az olcsóbb hitelek viszont leginkább akkor lehetnek hatásos fegyverek, ha eleve élénk a kereslet is: hiába ugyanis az évi 1-2 százalékponttal olcsóbb kölcsön, ha nem meri felvenni senki, illetve nincsen olyan reális hitelcélja, amire felvehetné. Márpedig a lakossági hitelpiacon pontosan ez a helyzet. A lakossági ügyfelek figyelmét jórészt leköti a régebbi adósságaik törlesztése, ha pedig ez nem is terheli őket, a saját maguk által is bizonytalannak ítélt kilátásaik miatt nagyon óvatosan mernek csak a külső (banki) finanszírozás eszközéhez nyúlni. Ezt a helyzetet jól illusztrálják a jegybanki számok is: eljutottunk oda, hogy 2013 első négy hónapjában a háztartások havi átlag nem egészen tízmilliárdnyi lakáshitelt vettek fel Magyarországon, ami ékes – egyben elég szomorú – bizonyítéka a gyanakvó hangulatnak.

A vállalatoknál ugyanakkor már sokkal egyértelműbb hatásai lehetnek a csökkenő kamatoknak: banki finanszírozás igénylésénél a cégek számára a legmeghatározóbb szempont az ár, így ha mérséklődik a hitelek ára, az feltétlenül növelheti a cselekvési kedvet. A legnagyobb keresletösztönző hatás persze akkor jelentkezhetne a céges hiteleknél is, ha a bővülő és jobb kínálat mellett a bizalom is visszatérne valahogy a piacra: ahhoz viszont nem csak az alacsonyabb kamatokon keresztül vezet az út.