Cég a vádlottak padján

Ha a cég vezetője a cég tevékenységi körében követ el bűncselekményt, az a cég büntetőjogi felelősségét is felveti. A cég büntethető, ha meghatározott alanyok: a cég tagja, vagy alkalmazottja az elkövető, és a vezetők irányítási, vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése az elkövetést megakadályozhatta volna. További feltétel, a jogi személynél jelentkező előny szerzését célozzák vagy, hogy a bűncselekményt a „jogi személy felhasználásával” kövessék el. E feltételek fennállása esetén a cég büntetőjogi felelőssége beáll, kimentésre nincs lehetőség.

A nyár felétől hatályba lépő szabályok szerint a nevesített alanyok által, a társaság tevékenységi körében elkövetett szándékos bűncselekményért az elkövető felmentése esetén is büntethető a társaság! Büntethető, ha a jogi személyt felhasználták a bűncselekményhez, vagy a társasághoz tartozó személy tudott arról, hogy valaki a jogi személy felhasználásával követett el bűncselekményt. Július 1-ig a még a cég nem büntethető, ha az elkövetőt felmentik, de ezt követően a hatóságnak ilyen esetben elegendő bűncselekmény tényét kell megállapítania, valamint feltárnia kapcsolatot bűncselekmény és a jogi személy között ahhoz, hogy büntessen. Hogy ez pontosan mit jelent, még csak találgatjuk.

A szankciók drákóiak. A cég eltiltható a működéstől vagy a megszerzett anyagi előny háromszorosáig terjedő pénzbírsággal sújtható, a folyamatban lévő eljárást a cégjegyzékbe is bejegyzik, a cégjogi átalakulás vagy a végelszámolás pedig tilos.

Ez a meglepően szigorú szabályozás uniós normák implementálásából született. Jól követhető benne az EU egyre szigorúbb politikája a gazdasági bűnözéssel szemben. Nyilvánvaló, hogy a hazánkban ténykedő, nyugati vállalati kultúrát magukkal hordozó multinacionális vállalatok számára nem idegen ez a szabályrendszer, szigorú belső normarendszereik, ellenőrzési rendszerük, kifinomult compliance (azaz az egyre sokasodó nemzeti és nemzetközi elvárásnak való megfelelési) metodikájuk és persze jelentős anyagi forrásaik segítik a szabályokhoz való alkalmazkodást a felkészülést a váratlan bajra.

Bár megbízható forrás nem áll rendelkezésre, egyértelműnek tűnik, hogy a hazai kis-, és középvállalatok egyáltalán nincsenek felkészülve ezekre a szabályokra. A bűnüldözők egyelőre nem éltek túl sűrűn a cégek elleni büntetőeljárás eszközével, de borítékolható – különös tekintettel az adókkal kapcsolatos büntetőeljárások növekvő számára –, hogy a jogi személyek büntethetőségéről szóló törvény módosítása után az eljárások száma is nőni fog, és egyre több cég szembesülhet az igencsak kellemetlen következményekkel.

Az új szabályozás esetleges következetes alkalmazása új kihívással szembesíti a kkv-szektort. ra nézve. Hogy lehetne kivédeni ezt az ütést? Elsősorban úgy, hogy importáljuk azt a vállalati kultúrát, amelynek immár szignifikáns része az a bizonyos „compliance”, az egyre bonyolultabb jogszabályi környezetnek való magasabb megfelelési rutin. Ez kemény diónak ígérkezik, különösen úgy, hogy egyben alkalmazkodni kell a nemzetközi, uniós normákhoz is, és nem mellékesen elő kell teremteni a megfelelőségi rendszerek anyagi hátterét.

Minden nehézség mellett azonban ez egy egyirányú utca, amelyben csak előre lehet haladni, mielőtt a lemaradás végzetes következményekkel jár.