Élet a deficiteljárás után

Ahogy arra számítani lehetett, a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten 25 bázisponttal, 4,5 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. A 2012 augusztusában megkezdett lazítási ciklusban az alapkamat ezidáig 2,5 százalékponttal csökkent. A jegybanki közlemény – nem meglepő módon – galamb hangvételű volt, még inkább, mint egy hónappal korábban. Az inflációt tárgyaló bekezdés a nyomott béremelkedést említi mint az egyik okot, amiért nem várható, hogy a termelési költségek emelkedése a fogyasztói árakban is megjelenik. A dezinflációs folyamathoz az árupiaci termékek árának alakulása és az erős forint is hozzájárult – olvasható a közleményben.

Ahogy arra szintén számítani lehetett, az Európai Bizottság javaslatot tett a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére. A végső döntést ugyan csak június 21-én hozza meg a pénzügyminiszterek tanácsa, ez azonban inkább formalitásnak tűnik. A kiadott közleménye szerint a fiskális megszorítások legutóbbi köre döntőnek bizonyult: a bizottság 2013-ra 2,7 százalékos, jövőre 2,9 százalékos GDP-arányos deficitet valószínűsít (szemben a korábbi prognózisban szereplő 3, illetve 3,3 százalékkal).

Magyarország 2004 óta első ízben csatlakozik az erényes fiskális politikát folytató országok klubjához – mi változhat ezzel? Két közvetlen következményt látunk. Először, a költségvetési lyukak betömését célzó rövid távú fiskális kiigazítások esélye drámaian lecsökkent. Ahhoz ugyanis, hogy újra meginduljon az eljárás, Magyarországnak át kellene lépnie a 3 százalékos küszöböt, ami ténnyé csak 2014 április-májusában válhat, amikor a 2013-as költségvetési adatokat nyilvánosságra hozzák. Másodszor, a kormány nagyobb fiskális mozgásteret kapott, amit felhasználhat a 2014-es (választási) költségvetés elkészítésekor. Nyilvánvaló, hogy míg az első következmény egyértelműen jó, a második (a nagyobb fiskális mozgástér) kockázatokat hordoz.

A múlt hét másik eseménye, hogy a Magyar Nemzeti Bank 50 százalékkal, 750 milliárd forintra (a GDP 2,6 százalékára) emelte a Növekedési Hitel Program keretösszegét. Az első, a kkv-knak olcsó forinthitelt biztosító pillér 250 milliárd forintról 425 milliárd forintra, a második, a devizahitelek forint itelre váltását célzó pillér pedig 75 milliárd forinttal 325 milliárd forintra emelkedett. Az, hogy a jegybank még a végleges tervezet előtt közzététele előtt megemelte a programban rendelkezésre álló összeget, kétségkívül a bankok érdeklődésének a jele. Kezdettől fogva úgy gondoltuk, hogy a Növekedési Hitel Program pilotkezdeményezés, amelyet – amennyiben sikeresnek bizonyul – bővíteni fognak. Nem zárjuk ki, hogy a keretösszeget a jövőben újra meg fogják emelni.

A Magyar Nemzeti Bank modus operandija jelenleg az, hogy a gazdaság egészében csökkentse a finanszírozási kamatokat, és hogy – a devizahitelekkel szemben – bátorítsa a forint-hitelfelvételt. A Növekedési Hitel Program és az árfolyamgát egyaránt ebbe az irányba hat. Az alacsonyabb forintkamatok azonban szintén a terv részét képezik. A kamatok jelentős csökkenésével szembeni hagyományos akadályok – magas infláció, a devizahitelesek nagy aránya, kedvezőtlen kockázati megítélés – jelenleg sokkal kevésbé tűnnek súlyosnak, mint az utóbbi években bármikor. Kedvező hátteret jelent a lazítást célzó globális monetáris politikai irányvonal, és a másutt is rekord alacsony alapkamat is.

Mindezeket figyelembe véve úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Bank számára vissza nem térő lehetőség nyílt arra, hogy az idén sokkal alacsonyabb szintre csökkentse a kamatokat. Most úgy gondoljuk, hogy a kamatvágások a nyári hónapokban folytatódnak, és szeptemberre az alapkamat 3,5 százalékra csökken.