Forradalom jön a hazai mobilpiacon

– A Telekom idei terveiben kulcsszerep jut a 4G-nek. Mit vár az újgenerációs mobilszolgáltatástól, milyen hatásai lehetnek?
– Nagy dolgokat várunk a 4G-től, azonban idő kell ahhoz, hogy tényleg éreztesse hatását. Most egy folyamat elején vagyunk, és stratégiai szempontból is fontosnak tartom, hogy mi vagyunk az elsők, akik elérhetővé tették az új technológiát. Budapest szinte 100 százalékát lefedtük, és országos szinten is majdnem 30 százalékos a lefedettség, az év végéig pedig elérjük a 40 százalékot. Mivel a 4G/LTE technológiánál a nagyobb sebesség mellett a válaszidő is nagyon rövid, lényeges fejlődést hozhat a videóhívások és az interaktív videózás területén is. Látni kell azonban, hogy a készülékkínálatnak még utol kell érnie a hálózatunk képességeit. Optimista vagyok ebben a vonatkozásban is, mert a jelek arra utalnak, hogy szinte minden nagyobb készülékgyártó beépíti a 4G képességet az új eszközeibe. Ha nem is a következő pár hónapban, de néhány éven belül jelentős haladást fogunk érezni ezen a területen, sokkal több 4G-s készülék lesz a világpiacon és Magyarországon is. Ahogy pedig nő a számuk, sokkal többen tudják majd élvezni a gyors mobil adatkapcsolat előnyeit. Úgy vélem, hogy a folyamat eredményeként az applikációk egy új generációja előtt is megnyílik az út, a fejlesztők olyan alkalmazásokat hoznak létre, amelyek kihasználják a rendelkezésre álló nagyobb kapacitást. Jelenleg tízezres nagyságrendű a 4G képes készülékkel rendelkező előfizetők száma, ami az ötmilliós ügyféltáborunkhoz viszonyítva valóban alacsony arány, és egyelőre nincs jelentős hatása a forgalomra. Azonban az előfizetéssel együtt eladott készülékeinknek már mintegy 90 százaléka okostelefon, és néhány hónap múlva az új mobiltelefonok túlnyomó többsége 4G képes lesz, azaz minden a 4G irányába mutat. Ez azt jelenti, hogy a következő pár évben exponenciálisan nő majd a 4G-s készülékek aránya, és ezzel párhuzamosan a hálózat kihasználtsága. A magyar piacon még csak most indul az okostelefonok igazi boomja. Az összes aktív mobilkészülék több mint 20 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, a fennmaradó közel 80 százalék pedig hamarosan LTE-képes eszköz lesz.

– A mobil lefedettség szempontjából is rendkívül fontos esemény az analóg televíziós sugárzás megszűnése, a digitális átállás, hiszen ezzel felszabadul a 800 MHz-es frekvencia. Milyen hatása lehet ennek a piacra, a Telekom ringbe száll a frekvenciákért?
– Természetesen ringbe szállunk. A digitális átállás azért nagyon fontos, mert a 800 MHz a mobil szélessáv, különösen a 4G/LTE fejlesztésére kiválóan alkalmas sáv. Kedvező terjedési tulajdonságai miatt segítheti a vidéki és ritkán lakott területek hatékony, optimális lefedését. A 800 MHz-es frekvenciasáv segítségével országos területi lefedettséget is tudunk majd biztosítani ügyfeleinknek. A mobilinternetezésre képes okostelefonok aránya pár éven belül jelentősen megnő. Ahhoz, hogy ügyfeleink tömegesen használhassák netezésre, adatforgalmazásra ezeket a készülékeket, sokkal több frekvencia kell majd annál, mint amennyi jelenleg a szolgáltatók rendelkezésére áll. Rövid időn belül szükség lesz a 800 MHz-es sáv igénybevételére, de a 900 MHz-es tartományból is több frekvenciablokkra lesz szükség, és fontos lenne, hogy a 2,6 GHz-es sávból is rendelkezésre álljon az ügyfeleink igényeit kiszolgálni képes elegendő kapacitás.

– Ha már szóba került a kapacitás-növelés, egyéb frekvenciák is újra meghirdetésre kerülnek. Tervezik, hogy ezekért is indulnak?
– Ma egyszerre kell minőséget javítanunk, területi lefedettséget növelnünk, valamint technológiaváltást végrehajtanunk. Az ezen igényekhez szükséges spektrum azonban mára szűkös erőforrássá vált. Ezért már rövidebb távon is kulcsfontosságú a szabad frekvenciák hasznosítása. Egy frekvenciasáv tényleges használatba vétele ugyanis jelentős előkészületeket igényel, így azok jövőjét mihamarabb tisztázni szükséges. Így van ez a 900 MHz-es tartománnyal is, és mi szeretnénk időben megkezdeni az ehhez kapcsolódó, szükséges fejlesztéseket. A 4G miatt pedig néhány év múlva a mainál jóval nagyobb lesz az adatforgalom, erre is időben kell felkészülnünk.

– Mennyire tartja reálisnak egy új mobilszolgáltató megjelenését a magyar piacon?
– Tudni kell, hogy a fejlett európai piacok közül sok helyen éppen ellentétes folyamat figyelhető meg, és a piacok a konszolidáció, a kevesebb szereplő felé haladnak. Egyrészt azért, mert egyre nehezebb négy szolgáltatónak bármilyen méretű piacon versenyezni egymással. Az angol és az amerikai piacon pedig a frekvenciahiány a fő hajtóereje az összeolvadásoknak. A fúzió révén megnő az egyesült cég rendelkezésére álló frekvenciakapacitás, így jobban ki tudja szolgálni az ügyfelek igényeit. Nem az új versenytárs megjelenése a fő kérdés az új mobilcég kapcsán – hiszen tavaly két új virtuális mobilszolgáltató is piacra lépett –, hanem az, hogy olyan időszakban foglalna le jelentős frekvenciatartományokat, amikor a mobilinternet használat robbanása, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásminőség szinten tartása miatt komoly kapacitásnövelésre lenne szüksége a már piacon lévő és gyakorlatilag az ország teljes lakosságát kiszolgáló szereplőknek.

– A mobiltelefónia rendkívül dinamikus előretörése mintha egy kissé háttérbe szorítaná a vezetékes szolgáltatásokat. Hogyan alakult az ebből a szegmensből származó bevétel, mennyire népszerűek az interaktív tévés szolgáltatások?
– Valóban, jelenleg a mobilvilágban vannak látványosabb fejlemények, és ezen a területen ugrásszerűen bővülő keresletet kell kiszolgálnunk, ami sok erőforrást igényel. A vezetékes szegmens más fázisban van. A korszerű, optikai kábeles technológiát eddig negyedmillió háztartás számára tettük elérhetővé, és ennek köszönhetően folyamatosan nőnek a termékeladások. Ugyanakkor, bár a nyilvánosság számára nem annyira látványos a folyamat, az iparágban a háttérben már egy új vezetékes technológián, a gigabites adatátviteli sebességet megvalósító terastreamen dolgoznak. Figyeljük ezt a fejlesztést, mert elképzelhető, hogy a következő pár évben olyan szintre jut ez a megoldás, hogy szélesebb körben is be lehessen vezetni, ami újabb jelentős hálózatfejlesztést jelenthet majd.

– Mennyit fordít beruházásokra a Magyar Telekom 2013-ban, milyen jellegű fejlesztéseket valósítanak meg?
– Az idén is sok figyelmet fordítunk fejlesztésekre, a teljes beruházási összeg 87 milliárd forint körül lesz, ez 5 százalékkal kevesebb, mint tavaly volt. Az új ügyfélkiszolgáló és számlázási rendszer indítására több milliárd forintot fordítunk, és további milliárdokat költünk a hálózatmodernizációra, a szélessávú és 4G lefedettség bővítésére. Mindezeken felül jelentős beruházásokat igényelhetnek még a frekvencia értékesítések is.

– Erre az évre 40 milliárd forintnyi bevételt terveznek az energia kiskereskedelmi szolgáltatásból. A rezsicsökkentésre vonatkozó kormányzati intézkedések, illetve a rendkívül kiélezett piaci verseny mellett miért ragaszkodnak ehhez az üzletághoz?
– Optimista vagyok, és bízom a folytatásban, hiszen amit csinálunk, az jó az ügyfeleknek és egybeesik a rezsicsökkentés szándékaival is. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a bevétel miatt vagyunk jelen ezen a piacon, hanem azért is, mert ezzel erősítjük az ügyfélmegtartást, hiszen nagyon jól fogadták az ügyfelek, hogy ezt a szolgáltatást is elérhetik nálunk. A továbbiakban is a lehető legkedvezőbb feltételekkel szeretnénk energiaszolgáltatást nyújtani lakossági ügyfeleinknek. Ennek érdekében olyan javaslatot dolgoztunk ki, amely lehetővé teszi a lakossági kedvezmények megőrzését, ugyanakkor nem okoz többletterhet a költségvetés számára. Nem tartunk igényt ugyanis egyedi piaci feltételekre, azonban fontosnak tartjuk, hogy az azonos ügyfélkört kiszolgáló szereplők hasonló feltételek mellett versenyezhessenek.

– A szektort sújtó különadó ugyan megszűnt, de helyette itt van a távközlési és a közműadó. Mekkora terhet jelentenek ezek a vállalatnak, és milyen hatásuk van?
– A távközlési adó idén várhatóan körülbelül 20 milliárd forint lesz a Telekomnál, a közműadót pedig az egész évre elszámoltuk az első negyedévben, ez 7,3 milliárd forintos tétel volt. Ez összesen majdnem 30 milliárd forint ez évben, ami jelentős teher a cégünknek. Egyelőre a működésre, befektetésekre, fenntartásra még nincs jelentősebb negatív hatása ezeknek az adótételeknek, azonban hosszabb távon nem tudjuk garantálni, hogy nem lesz komoly hatásuk a beruházási képességünkre.

A cégcsoport 2012-ben 607,1 milliárd forintos bevételt ért el, az idei első negyedévben pedig 156,6 milliárdot, ami 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A Telekom a távközlési szektor mellett leányvállalata, a T-Systems Magyarország révén vezető szereplője az informatikai piacnak, és 2010-től már energiaszolgáltatóként is tevékenykedik hazánkban.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik az „A” kategóriában, a „blue chip” papírok egyikeként.

A cégcsoport 2012-ben 607,1 milliárd forintos bevételt ért el, az idei első negyedévben pedig 156,6 milliárdot, ami 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A Telekom a távközlési szektor mellett leányvállalata, a T-Systems Magyarország révén vezető szereplője az informatikai piacnak, és 2010-től már energiaszolgáltatóként is tevékenykedik hazánkban.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik az „A” kategóriában, a „blue chip” papírok egyikeként. Névjegy Christopher Mattheisen (52) A Magyar Telekom vezérigazgatója a bloomingtoni Indiana Egyetemen és a New York-i Columbia Egyetemen folytatott közgazdasági tanulmányokat. 1993-ban kezdett dolgozni a távközlési iparágban a Westel 900 értékesítési is marketing igazgatójaként Budapesten, majd a U.S. West International munkatársaként részt vett több magyar, lengyel és cseh mobilszolgáltató elindításában. 2002 szeptemberében a Magyar Telekom lakossági, majd 2005 januárjában vezetékes szolgáltatások üzletágának irányításáért felelős vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. A vállalatot 2006 decembere óta irányítja. 2012 májusától a Joint Venture Szövetség elnöke. Nős, négy gyermeke van. -->