Szabó Máté: Nincs ellensúly

– Hetek óta a trafiktörvénytől hangos a sajtó, arról viszont nem hallani, hogy az ombudsman is foglalkozna a kérdéssel.
– Pedig már vizsgáljuk a trafiktörvény és a másik nagy port felvert jogszabály, a földtörvény ügyében kapott beadványokat is. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény esetében, amelynek hiányosságai szerintünk veszélyeztethetik a jogbiztonságot, a törvény előtti egyenlőséget és a tisztességes eljáráshoz való jogot, szintén mérlegeljük az alkotmánybírósági beadvány lehetőségét.

– Az utóbbi időben nem jártak túl nagy sikerrel az Alkotmánybíróságon, mind a negyedik alkotmánymódosítással, mind a szakképzési törvénnyel kapcsolatos beadványukat elutasította a taláros testület.
– A hallgatói szerződések rendeletben szabályozását ugyanakkor a mi kezdeményezésünkre találta alkotmányellenesnek a testület, és például a mi indítványunk nyomán állapította meg, hogy a családvédelmi törvényben foglalt családfogalom az Alaptörvényhez képest leszűkítő definíciót ad. 2012 januárja óta, amikortól az állampolgárok vagy a társadalmi szervezetek is csak az alapvető jogok biztosánál kezdeményezhetik egy jogszabály utólagos normakontrollját, összesen 27 beadványt nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz, és a mai napig ebből hetet fogadott és ugyanennyit utasított el, a többivel pedig még nem foglalkozott a testület.

– Pedig a törvénykezés gőzerővel folyik, a beadványok között pedig nem a 4. alkotmánymódosítás volt az egyetlen, amivel soron kívül foglalkozni kellene. A közszférában dolgozók kettős juttatásának tilalmáról szóló jogszabály, aminek szintén kérték a normakontrollját, egy hónap múlva hatályba lép.
– A jelenlegi helyzet kicsit analóg azzal, amikor a Bokros-csomagot megszavazták: tűzoltás-jelleggel olyan jogszabályok születnek, amelyek esetében a gyorsaság miatt egyrészt csorbul a jogalkotás minősége, és/vagy nem biztosítanak kellő időt az átállásra. Csak amíg akkor az AB megsemmisítette ezeket a jogszabályokat, a jelenlegi Alkotmánybíróság kevésbé hajlamos arra, hogy ezt a fékező szerepet betöltse. Egy válságos időszakban, amikor a kormányoknak sokszor azonnal kell lépniük a negatív hatások kivédése érdekében, maga a válságkezelés is válságba kerülhet. A felfokozott intenzitású jogalkotás ma a saját lábában botlik meg, és éppen az alaposan előkészített jogszabály-alkotáshoz szükséges garanciák maradnak ki a folyamatból. Mi sem kapjuk meg sokszor a készülő jogszabályokat, nem vehettünk részt a polgári vagy a büntető törvénykönyv tervezetének a véleményezésben, sok fontos alapjogi jogszabályról, amilyen például a nemzetbiztonsági törvény volt legutóbb, a sajtóból értesültünk.

– Sok olyan jogszabály született az elmúlt időben, aminek a következményeit az alapvető jogok érvényesülése szempontjából is csak hosszabb távon látjuk.
– Ez így van. Mert bár – ahogyan a miniszterelnök fogalmazott – az alaptörvénnyel kapcsolatban lezárult az elvi vita, tanulságos lesz majd megnézni, milyen szabályokat hoznak majd az önkormányzatok a hajléktalanokkal kapcsolatban. De a devizahitelesek körüli történések, a közigazgatatási rendszer véleményem szerint áttekinthetetlen átalakításának, vagy az oktatási rendszerben végrehajtott változtatások következményeit sem látjuk még tisztán.

– A válságmenedzselt jogalkotást „súlyosbítja”, hogy a kormányzó pártnak kétharmados többsége van a parlamentben.
– Nincs ellensúly, és a rengeteg nemzetközi kritika is mutatja, hogy az unortodox néven emlegetett intézkedések között jócskán akad kifogásolni való, és hogy ezek nem mindegyike igazolható a válságkezeléssel. Mind emiatt nagyon felértékelődött a szerepük a független, jogalkotást ellenőrző intézményeknek, ez érezhető a mi megítélésünkben is. Intézményünk a közbizalom rangsorában a legnépszerűbb ma az állampolgárok körében, megelőzve az Alkotmánybíróságot és a megkérdezettekhez legközelebb álló pártot. Sajnos, amilyen arányban a mi elfogadottságunk nőtt, olyan arányban csökkent az AB-é és a pártoké.

– Érezhető ez a fokozódó bizalom a panaszok számának alakulásában is?
– A panaszok száma növekszik, hivatalba lépésem óta durván 30 ezer megkeresés, ezen belül egy év alatt mintegy 700 alkotmánybírósághoz fordulást kérő beadvány érkezett hozzánk, ami megfelel az európai átlagnak. Ez idő alatt nagyjából 1500 ajánlást tettünk, és ezek többsége pozitív visszhangra talált.

– Kinevezésekor – a szociális és gazdasági átalakulások miatt – elsődleges feladatai között jelölte meg az ezekkel kapcsolatos jogok érvényesülését és védelmét. Ha csak a számokat nézzük, akadt dolga bőven.
– Sajnos igen, hiszen a válság az évek során egyre mélyült, ami a szociális és gazdasági alapjogok érvényesülését is megnehezíti. Ezek közül is kiemelném a munkához való joggal kapcsolatos problémákat, ezen belül is azt, hogy miközben az előző és a jelenlegi kormány is viszonylag jelentős forrást fordított munkahelyteremtésre, a mostani közmunkaprogramokkal tovább romlik az amúgy is kiszolgáltatott emberek helyzete, csorbul az emberi méltóságuk, jövedelmük sokszor kevesebb, mint a segély, ami az egész célját veszélyezteti. Ez az egyik és sajnos nem múló probléma, mert amíg csak a közmunkaprogram teremt mennyiségi foglalkoztatottság-bővülést, addig ez mind közgazdasági, mind jogi, mind emberjogi szempontból egy érzékeny terület, hisz sok településen ez a munka. De hasonlóan akut a fiatalok munkához jutásának kérdése, ami összefügg a felsőoktatás szinte sokkszerű átalakításával, és amivel kapcsolatban az iparszövetséggel júniusban kezdődik egy közös projektünk. Ebben azt vizsgáljuk, milyen hatósági előírások gátolják a fiatalok vállalkozóvá válását, és hogyan lehetne ezt megkönnyíteni. A pénzügyi és az ingatlanválság hatásai, a kilakoltatások, a hajléktalanság vagy a végrehajtási eljárások jogszerűsége tárgyában szintén többször és alaposan vizsgálódtunk, ez utóbbival kapcsolatos tapasztalatainkat a jövő héten összegezzük egy rendezvényen.

– A pénzügyi beadványokkal miért nem a pénzügyi ombudsman foglalkozik?
– Erről csak annyit mondanék, hogy nem tudtunk még számára átadni ügyet, mert nem állt fel a hivatala.

– Szeptember végén lejár hatéves mandátuma. Mit gondol, azok után, hogy többször keményen konfrontálódott a kormánnyal – elég csak a hajléktalanokkal vagy a legutóbbi, hóhelyzettel kapcsolatos markáns véleménynyilvánítására gondolni –, van esélye az újraválasztásra?
– Helyesnek tartom, hogy a mandátumok korlátozottak, és ez a hat év megfelel az európai gyakorlatnak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nálunk egy általános bizalomhiány van minden intézménnyel és tisztségviselővel szemben, akit nem a regnáló politikai vezetés nevezett ki. De egyelőre van még elég dolgunk, nem foglalkozom ezzel a kérdéssel.