Figyeljük, mikor lesz az első tömegverekedés a Parlamentben

A magyar parlament leglátványosabb hagyományaihoz méltó félév záródott le pénteken. Az már igazán feltűnést sem keltett, hogy ismét nem sikerült a tervezett időpontra befejezni a törvénygyártást, de érdekes volna tudni, a szabadságukat tervező politikusoknak hogy tetszett, amikor minden héten a következő hetet adták meg zárási időpontnak. Tavaly ilyenkor is üléseztek, akkor épp azt találták ki, hogy már júliusra elfogadják a költségvetést – szerencsére ilyen ötlete ezúttal nem támadt senkinek. Azt a bizonyos 2013-as büdzsét viszont idén eddig ötször módosították, jól példázva a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát. Még jó, hogy a gránitszilárdságú alaptörvényt 2013-ban csak egyszer írták át, igaz, azzal hónapokig adott a kormány támadási felületet maga ellen.

Ezúttal viszont nem csak a kormányt támadják, a kormány is támad. Egészen új színt jelent, ahogy időről időre elfogadnak egy állásfoglalást a csúnya gonosz EU vagy épp Viviane Reding ellen, de legalább van kiket kibeszélni. Egy ember van csak, akinek a kritikáját eltűrik, ő Áder János. Az elnöknek be kell érnie azzal, hogy a törvényeket, amiket visszadob, szinte változtatás nélkül fogadják el újra, de a kevés pozitívum egyike valóban az, hogy ő tényleg komolyan veszi a munkáját. Igazán kár, hogy egykori frakciótársai alig figyelnek rá.

Az ellenzék is felpörgött, itt már a száz évvel ezelőtti tradíciókat idézhetjük fel. A parlamenti performanszokhoz hozzászokhattunk, de az ülés szétordibálása a pulpitus elfoglalásával valóban új látványelem. A kormánypártok eközben maguk döntik el, kikből lehet frakció, kikből nem, és csak úgy röpködnek a pénzbírságok, mi pedig kíváncsian figyeljük, mikor lesz az első tömegverekedés.

Egy év sincs már a választásig, ilyenkor szokása a politikusoknak kampánytempóra kapcsolni. Kólát és chipset bekészítve várhatjuk az őszi ülésszak nyitását.