Az online közösségi hálózatok zömét többnyire gyenge, de sokrétű, szerteágazó kapcsolatok alkotják. Csápjaikon keresztül az információ gyorsabban terjed, mint a futótűz, és ha rossz hírt visz, fel is perzsel maga után mindent. Márpedig a rossz hír, ha célba ér, alaposan befészkeli magát az emlékezetbe. Hosszú idő alatt, kemény munkával lehet csak „felülírni a memóriát”: a fogyasztó és a közvélemény nehezen felejt.
Én például még mindig élénken emlékszem arra a tavalyi nyári napra, amikor orosz hackerek egy nyilvánvaló biztonsági rést kihasználva behatoltak a világ legnagyobb üzleti közösségi oldalának, a LinkedInnek a biztonsági rendszerébe, majd hat és fél millió felhasználó jelszavával távoztak. Nem sokkal később fel is töltötték őket egy nyilvános oldalra, és a készséges fórumozók segítségével több mint 160 ezer jelszót megfejtettek. A LinkedIn a támadás után gyorsan értesítette a felhasználókat, és lezárta az érintett fiókokat, de aznap mégis több millió felhasználó próbálgatta zavartan a jelszavát, működik-e még. Ennél nagyobb baj szerencsére nem történt, komolyabb kára sem keletkezett senkinek – a LinkedInen kívül. Az online közönség hónapokon át elemezte az esetet különböző fórumokon, a vállalat ellen indított per kapcsán pedig rövid időre idén ismét előkerült az ügy.
Számtalan hasonló „digitális bakiról” hallunk nap mint nap: bizalmas üzleti információk kerülnek napvilágra adatlopás vagy informatikai problémák miatt, felmondja a szolgálatot az online vásárlási rendszer vagy összeomlik a céges honlap. Olyan kockázatok ezek, melyek digitális kitettségünkből, a technológia állandó jelenlétéből fakadnak, és a vállalat nehéz munkával felépített reputációját veszélyeztetik. Warren Buffet, a pénzügyi guru szerint az építkezés 20 évig is eltart, de az eredmény öt perc perc alatt semmivé válhat. E gondolat talán soha nem volt még annyira érvényes, mint most, a vállalati kommunikáció szabályait alapvetően átíró digitális korban.
Ha leáll az online bankolást kiszolgáló rendszer vagy meghackelik a több százezer fogyasztót mozgató internetes kampányunkat, a vállalati píáros hiába hívja az újságírókat, hogy részletes magyarázatot adjon. A közönség már mindenről tud, sőt a hiba okait is ismerni véli, és saját hálózatain azonnal ítéletet mond. A vállalat és a fogyasztó között ma már közvetlen és azonnali a kapcsolat – ha beüt a krach, a szofisztikált sajtóüzenetek vajmi keveset érnek.
A vállalatok többsége tisztában van a reputációjukat veszélyeztető technológiai kockázatokkal. Egy globális felmérésünk szerint a menedzserek több mint 60 százaléka az adatlopást tartja a legfőbb rizikónak, kevesebb mint fele a rendszerhibát, jó egyharmada az adatvesztést. A marketingvezetők azt mondják, a technikai támogatás zavarai olyan károkat okoznak a vállalat imázsában, melyeket csak egy-két év alatt lehet helyrehozni. Komoly kockázatként értékelik a közösségi média használatát is, mégis csak a megkérdezettek ötöde tervezte meg, hogy a reputációs csapások utáni helyreállítás során mit tenne ezen a platformon.
Érdemes hát időben felkutatni a technológiai háttér és az online kommunikáció gyenge pontjait, de tegyük hozzá, a felhasználóknak is van még mit tanulniuk. A Linkedin feltörése után az egyik biztonságtechnikai cég közelebbről is megvizsgálta a nyilvánossá tett jelszavakat. Az „1234” kombinációtól a „work”, „god”, „job”, „sex” párbetűs megoldásokig terjedt a furfangosan bonyolultnak aligha mondható megoldások sora. Lehet, hogy nem is volt olyan nehéz dolga a hackereknek? Egy biztos, ha óvatlanok vagyunk, nemcsak a verítékkel felépített vállalati reputáció, a személyes jóhírnév is semmivé válhat öt perc alatt.
VG-Páholy-tagok: Bartha Attila, Bod Péter Ákos, Hegedűs Miklós, Veres Zsolt.
Megjelenés minden szerdán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.