Bank of America: Most jön a neheze Magyarország számára

A magyar kormány a devizahitelek problémájának megoldására immár a negyedik tervezetet készíti elő. A végtörlesztés és az árfolyamgát után a harmadik nagy lépést az MNB tette meg, amikor a Növekedési Hitelprogram keretében a kkv-k számára lehetővé tette a devizahitelek forintra váltását. Az új terv feltehetően a következő hónapokban válik véglegessé, az első javaslatot akár már november 1-jén bemutathatják.

Rogán Antal szerint a kormány célja, hogy a devizahitelesek adósságterheit csökkentse. Médiainformációk szerint a kormány 15 százalékkal csökkentené az adósságok költségét, és a következő 5–10 év folyamán a teljes állományt felszámolná. Bizonytalan ugyanakkor, hogy ezt egyszeri átváltással, alacsonyabb kamatokkal vagy a kettő valamilyen kombinációjával érnék-e el. Az MNB devizatartalékára az egyszeri átváltás gyakorolná a legsúlyosabb hatást. A de facto deviza-jelzáloghitelek 11 milliárd eurós teljes állományának átváltása a bankoknak legalább 1,6 milliárd euróba kerülne, aminek következtében a jegybanki devizatartalék 3,8 havi helyett csupán 2,7 hónapnyi importot fedezne. Ez nem lenne kivételesen alacsony a feltörekvő országok viszonylatában, de – véleményünk szerint – jóval elmaradna a piac elvárásaitól. A lehetőség azonban nagyon valószínűtlen, mivel a jelentős volumen miatt a kockázati megítélésre és a pénzügyi stabilitásra is negatív hatást gyakorolna. Szintén kehetséges – és kezelhetőbb – opció, ha kizárólag a jelzáloghiteleket váltják át, ami a devizatartalékot a szeptemberi 30,8 milliárd euróról 25,6 milliárd eurós (3,2 havi importnak megfelelő) szintre csökkentené. A külföldi tulajdonú pénzintézetek anyabankjai valószínűleg biztosítják a szükséges tőkét, a tárgyalások tehát nem befolyásolják a fizetési mérleget – amíg a külföldi kötvénytulajdonosok kockázatvállalási hajlandósága nem csökken jelentősen. A magyarországi bankok nyereségessége ugyanakkor nagyban függ az átváltás utáni – hipotetikus – forinthitelek árazásától.

Az infláció további erőteljes csökkenése és a kedvező kockázati hangulat alapján valószínű, hogy a monetáris tanács folytatja a lazítást. Az év végére 3 százalékos alapkamatot valószínűsítünk (korábbi prognózisunk 3,25 százalék volt). 2014 végére a ráta 50 bázisponttal emelkedhet, hogy reálkamat 1 százalék közelében maradjon.

Az irányadó ráta akár 2,5 százalékig is csökkenhet – mint azt júniusban már jeleztük. Azóta azonban a feltételek romlottak, jövőre ezért helyénvaló lehet a neutrális álláspontra való váltás. Június óta az MNB devizatartaléka 4 milliárd euróval csökkent, a Növekedési Hitelprogram keretét jelentősen megemelték, és az egyesült államokbeli adósságplafonról szóló vita is nehézkesebbnek bizonyult. Magyarország fundamentumai javultak, de a teljes adósságállománynak még mindig 38,6 százaléka külföldi kézben van (a csúcs 2012 decemberében 43,6 százalék volt), nem immúnis tehát egy esetleges Fed-szigorításra. Az átlagos infláció jövőre várhatóan alacsony lesz, de az év végére újra fölfelé indulhat, ami miatt szintén megfontolandó lehet a kamatvágások szüneteltetése. Meggyőződésünk, hogy a gazdaságnak többet használ a stabilitás, a lehorgonyzott alacsony infláció és az alacsony kamatok, mint a hirtelen forintmozgások. Az előbbi lehetővé teszi a hitelkamatok folyamatos csökkenését, az utóbbi viszont megemeli a GDP-arányos államadósság szintjét, az exportra pedig – a magas importtartalom és a német termelési ciklussal való szoros kapcsolat miatt – csak szerény pozitív hatást gyakorol.