Rolek Ferenc, A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke:
Míg az elmúlt években nagyléptékű, hangsúlyos változások történtek az adórendszerben, amelyeknek pozitív és negatív hatásai is voltak, most az látható, hogy a jövő évi adóváltozások inkább kiigazításnak tekinthetők, amelyektől döntő változás nem várható már. Ez alapvetően jó hír a vállalkozásoknak, hiszen a kiszámíthatóság kedvezően hat a gazdaságra. Egy kikristályosodott adórendszer, amely hosszabb távon már alig változik, kedvezően hat a vállalkozásokra, illetve gazdasági szerepvállalásukra. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az adórendszer továbbra is tartalmazza az ágazati különadókat. A gazdaság egésze szempontjából hosszabb távon kedvező lenne ezeket kivezetni az adórendszerből.
Vámosi-Nagy Szabolcs, Az EY adószakértője:
Az adórendszer évekig tartó átalakítása valóban befejeződött, és mára letisztulni látszik az új szisztéma, amelyben döntően a fogyasztásra terhelt adók dominálnak a munkát terhelő adókkal szemben. A szociális hozzájárulási adó tervezett változása kedvező, hiszen munkahelyeket védhet meg, ezzel tehát segíthet elérni a kitűzött kormányzati célokat. A hazai adózási rendszer általános egyszerűsítése valószínűleg jót tehet a vállalkozóknak, és ezáltal kedvezően hathat az egész gazdaságra. Összességében a mostani változások kisebb mértékűek, átütő átalakítás nem várható a jövő évi adórendszertől vállalkozói, munkaadói szempontból. Ez pedig valóban a nagy adóváltozások végét jelentheti.
Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgató partnere:
A jogalkotók szándéka szerint az adócsomag nem hozott érdemi változást, ami alól a családi járulékkedvezmény bevezetése jelenti az egyetlen lényeges kivételt. Ez utóbbi révén 55-60 milliárd forint maradhat a családoknál. Az adócsomaggal járó könnyítések másik kitüntetett célpontjai a vállalkozások voltak. Bár az ő esetükben is többségében kedvezőnek értékelhetők a változtatások, itt inkább több kisebb horderejű módosításról beszélhetünk. Ezek közé tartozik a kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökhöz kapcsolódó kedvezmény növelése, illetve a kutatás-fejlesztés alapján történő társasági adóalap csökkentés kedvezményezetti körének kiterjesztése.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke:
Az adóváltozások a munkahelyek megtartását kevéssé szolgálják, különösen igaz ez a közszféra esetében. Bár az egyéni adózóknak kedvező lehet, hogy a gyermekkedvezményt a jövőben a kormányzat kiterjeszti az adón túl a járulékok kifizetésére is, ez további kérdéseket vet fel. A járulékfizetés oka ugyanis olyan nagy rendszerek, mint az egészségügy, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása. Amennyiben a gyermekkedvezmény révén ezen járulékok fizetése lecsökken, kérdéses, hogy a hiányzó összeget honnan lehet pótolni, amelyből aztán az említett nagy rendszereket, így az egészségügyet és a nyugdíjrendszert lehetne finanszírozni. Ez utóbbi súlyos kétségeket vet fel az adórendszerben.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője:
A jövő évi adótörvények igazán átütő változásokat nem tartalmaznak, az NGM is arról beszélt, hogy a rendszer finomhangolása folyik. Természetesen több olyan csoport is azonosítható, amelyek a módosítások révén jobb helyzetbe kerülnek (például a családi adókedvezmény kiterjesztése miatt az alacsonyabb jövedelmű, több gyermeket nevelő családok). Közép és hosszabb távon azonban a jelenlegi adórendszerrel az ország nem jár jól, hiszen a struktúra fenntarthatatlan, nem segíti a kiegyensúlyozott növekedést, a gazdasági fejlődést, és ezáltal az életszínvonal javulását. Ehhez a válság- és különadók kivezetése mellett az egykulcsos SZJA újragondolása is elengedhetetlennek tűnik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.