Jól járnak-e a vállalkozások az adóváltozásokkal? Szakértők válaszolnak

Rolek Ferenc, A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke:
Míg az elmúlt években nagyléptékű, hangsúlyos változások történtek az adórendszerben, amelyeknek pozitív és negatív hatásai is voltak, most az látható, hogy a jövő évi adóváltozások inkább kiigazításnak tekinthetők, amelyektől döntő változás nem várható már. Ez alapvetően jó hír a vállalkozásoknak, hiszen a kiszámíthatóság kedvezően hat a gazdaságra. Egy kikristályosodott adórendszer, amely hosszabb távon már alig változik, kedvezően hat a vállalkozásokra, illetve gazdasági szerepvállalásukra. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az adórendszer továbbra is tartalmazza az ágazati különadókat. A gazdaság egésze szempontjából hosszabb távon kedvező lenne ezeket kivezetni az adórendszerből.

Vámosi-Nagy Szabolcs, Az EY adószakértője:
Az adórendszer évekig tartó átalakítása valóban befejeződött, és mára letisztulni látszik az új szisztéma, amelyben döntően a fogyasztásra terhelt adók dominálnak a munkát terhelő adókkal szemben. A szociális hozzájárulási adó tervezett változása kedvező, hiszen munkahelyeket védhet meg, ezzel tehát segíthet elérni a kitűzött kormányzati célokat. A hazai adózási rendszer általános egyszerűsítése valószínűleg jót tehet a vállalkozóknak, és ezáltal kedvezően hathat az egész gazdaságra. Összességében a mostani változások kisebb mértékűek, átütő átalakítás nem várható a jövő évi adórendszertől vállalkozói, munkaadói szempontból. Ez pedig valóban a nagy adóváltozások végét jelentheti.

Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgató partnere:
A jogalkotók szándéka szerint az adócsomag nem hozott érdemi változást, ami alól a családi járulékkedvezmény bevezetése jelenti az egyetlen lényeges kivételt. Ez utóbbi révén 55-60 milliárd forint maradhat a családoknál. Az adócsomaggal járó könnyítések másik kitüntetett célpontjai a vállalkozások voltak. Bár az ő esetükben is többségében kedvezőnek értékelhetők a változtatások, itt inkább több kisebb horderejű módosításról beszélhetünk. Ezek közé tartozik a kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökhöz kapcsolódó kedvezmény növelése, illetve a kutatás-fejlesztés alapján történő társasági adóalap csökkentés kedvezményezetti körének kiterjesztése.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke:
Az adóváltozások a munkahelyek megtartását kevéssé szolgálják, különösen igaz ez a közszféra esetében. Bár az egyéni adózóknak kedvező lehet, hogy a gyermekkedvezményt a jövőben a kormányzat kiterjeszti az adón túl a járulékok kifizetésére is, ez további kérdéseket vet fel. A járulékfizetés oka ugyanis olyan nagy rendszerek, mint az egészségügy, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása. Amennyiben a gyermekkedvezmény révén ezen járulékok fizetése lecsökken, kérdéses, hogy a hiányzó összeget honnan lehet pótolni, amelyből aztán az említett nagy rendszereket, így az egészségügyet és a nyugdíjrendszert lehetne finanszírozni. Ez utóbbi súlyos kétségeket vet fel az adórendszerben.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője:
A jövő évi adótörvények igazán átütő változásokat nem tartalmaznak, az NGM is arról beszélt, hogy a rendszer finomhangolása folyik. Természetesen több olyan csoport is azonosítható, amelyek a módosítások révén jobb helyzetbe kerülnek (például a családi adókedvezmény kiterjesztése miatt az alacsonyabb jövedelmű, több gyermeket nevelő családok). Közép és hosszabb távon azonban a jelenlegi adórendszerrel az ország nem jár jól, hiszen a struktúra fenntarthatatlan, nem segíti a kiegyensúlyozott növekedést, a gazdasági fejlődést, és ezáltal az életszínvonal javulását. Ehhez a válság- és különadók kivezetése mellett az egykulcsos SZJA újragondolása is elengedhetetlennek tűnik.