Nehéz kimagyarázni

Teljesen egyértelmű mára, hogy általában a földkérdés, azon belül is az állami földek bérbeadásának gyakorlata kiemelt szerepet játszik a kampányban, és valószínűsíthető, hogy a választásokig hátralévő időben az ügy egyre hangsúlyosabbá válik. Az agrárium – ha máskor nem is de – kampányidőszakokban rendszerint fontos lesz, ám most szinte a teljes kormányzati cikluson át az egyik kiemelt téma volt.

Amióta Ángyán József, akkor még a Fidesz-frakció tagjaként kiborította a földbérletek ügyét, és szisztematikusan, megyéről megyére kimutatta, hogy rokonok, ismerősök, hívek kapták a földbérlemények jelentős részét, az ellenzék teljesen érthető módon repült rá az ügyre.

Csakhogy a gyakorlat törvényessége nem vitatható. Az állami földek bérbeadását levezénylő személyeknek és szervezeteknek joguk és felhatalmazásuk van így dönteni, és azt még az ellenzék is elismeri, hogy jogilag megfelelően megtámasztott szerződésekről van szó. De a helyzet ma már távolról sem olyan egyszerű, hogy azt egy kézlegyintéssel el lehessen intézni, mondván: minden támadás csupán politikai színezetű.
Sebestyén Róbert áthelyezése – kinevezése vagy felfelé buktatása, ahogy tetszik – az NFA éléről joggal vet fel kérdéseket. Politikai és civil körökben már napokkal korábban szó volt arról, hogy a kishantosi ügy miatt változás várható a földalapkezelő élén, és nem erősíti a képet az új miniszteri biztosság sem, az ugyanis nem derül ki, hogy pontosan mitől kellene megvédeni a termőföldet.

Lássuk be, a „minden teljesen rendben van”, a „nincs itt semmi látnivaló” kommunikációjának lassan lejár az ideje. Ha valóban nem történtek szabálytalanságok, akkor a pályázatok nyilvánosságra hozatala, egy nyílt, minden lépést világosan kommunikáló vizsgálat bebizonyítaná, hogy a kormányzattal kapcsolatba hozott emberek nem ismerőseiknek köszönhetik a földeket. Ha ez nem történik meg, az az ellenkezőjét jelenti.