Kinek lesz itt szerencséje?

Amilyen gyorsan és váratlanul lerombolta a kormány a hazai szerencsejátékipart 2012 októberében, olyan sürgőséggel építi most újjá, de ezúttal már a saját szája íze szerint. Több pilléren nyugszik az építkezés. Az egyik legfontosabb terület természetesen a kaszinók világa. Éppen ma szavazhatnak arról a törvénymódosításról, amely a szigorítás jegyében az ország három régiójában összesen 11 kaszinó nyitását engedélyezné. Mert kommunikációs szinten továbbra is szigorításról van szó és a játékfüggőségben szenvedő magyar állampolgárok megsegítéséről. Mindenféleképpen unortodoxnak nevezhető az olyan szigorítás, amely a jelenlegi három kaszinó helyett további nyolcban teszi lehetővé, hogy az emberek kockára tegyék a pénzüket.

A fő kérdés természetesen az, hogy ki kapja meg a koncessziókat. Nem egyszerű a képlet. Egyrészt ugyanis a közeljövőben a gazdasági tárca pályázatokat írhat ki, másrészt egy friss törvény szerint már a miniszter pályázat nélkül, egyedül is kiválaszthat megbízhatónak ítélt vállalkozókat a feladatra. Nem teljesen világos, hogy minek így túlbonyolítani a rendszert, ha például a trafikmutyi esetében pályázattal sem feltétlenül az kapta meg a koncessziót, aki a legjobb üzleti tervet készítette. Sokáig az is kérdőjeles volt, hogy a magyar piac elbír-e egyáltalán ennyi kaszinót, ha kevés a játékos és sok az adó, de erre már megoldást nyújtott az a törvénymódosítás, amely a koncessziós díjat leírhatóvá tette a játékadóból. Abban is biztosak lehetünk, hogy a Szerencsejáték Zrt. sem akar sokat veszíteni a pozícióiból. Az állami lottótársaság tulajdonában lévő kaszinó ugyanis jelenleg rég nem látott bevételeknek örvendhet és vélhetőleg nem lennének boldogok, ha a nagy nehezen beirányított játékosok a jövőben a konkurensek pénznyerő automatáiba dobálnák be a zsetonjaikat.

Ha esetleg a kaszinópiacon veszteség is érné a Szerencsejáték Zrt-t, akkor az online fogadások piacán vigasztalódhat. Ez a második erős pillére az építkezésnek. Itt jelenleg még rengeteg pénzt bukik az állam, mert a Máltán vagy Gibraltáron bejegyzett cégek teljesen illegálisan működnek, ellenben a játékosok körében sokkal népszerűbbek. Jövőre azonban már fordulhat a kocka, ugyanis a hatóságok egyrészt blokkolhatják a feketéző internetes oldalakat, másrészt a magas koncessziós díjak miatt kérdéses, hogy hány cég dönt a tevékenysége kifehérítése mellett. Minél kevesebben, annál jobban jár az állami lottótársaság. Hogy az illegális oldalakat valóban blokkolják-e majd a szolgáltatók, az majd kiderül, de hogy nagy nemzetközi visszhangja lenne, abban biztos vagyok. A külföldi szerver ugyanis nem a magyar jog hatálya alá tartozik. Hasonló a helyzet a kuruc.info oldallal is, csak nem Gibraltáron, hanem az USA-ban van a szervere.

Még gyenge, de állami pénzekből egyre izmosodó pillére az ágazatnak a lóverseny. Az MFB tulajdonában lévő fogadásszervező ugyanis dinamikusan bővíti a hálózatát, az ágazatnak pedig szintén befolyásos támogatói vannak. Lázár Vilmos, a Magyar Lovas Szövetség elnöke nemrég beszélt arról, hogy tervezik egy olyan törvényjavaslat benyújtását is, amely alapján a lóversenyfogadások játékadójának 85 százaléka kerülne vissza a lovas ágazatba, amely így állandó és biztos forráshoz juthatna.

Mindez természetesen nem működne, ha nem lenne elegendő játékos. Ezt nem bízzák a véletlenre, inkább soha nem látott mennyiségű hirdetéssel próbálják csábítani az embereket.

Még nincs kész a rendszer, de a legfontosabb elemek lassan már a helyükre kerülnek. A nemzetbiztonsági veszély szerencsére már elhárult, az emberek biztonságban játszhatnak országszerte. Akár élőben, akár online. Az állam mindenhol vigyáz rájuk. Azt viszont még szabadon lehet eldönteni, hogy a pirosra vagy a feketére tesz az ember. Utána viszont már túl nagy a tét ahhoz, hogy pusztán a szerencse döntsön a nyertesekről.