Az adóhatóságra várva

Vállalkozásunk sorsát határozhatja meg, hogy felkészülten várjuk-e az adóellenőrök érkezését. Felkészültségünket az anyagi és eljárási szabályok ismeretén túl alapvetően határozzák meg az ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalataink is. Egy adóellenőrzés során természetesen előfordulhatnak váratlan megállapítások, elvégre még olyan adótanácsadókat is érhet meglepetés, akik napi szinten vesznek részt adóellenőrzésekben, de mindent el kell követni a minél teljesebb felkészülés érdekében.

Érdemes folyamatosan figyelni, követni az adóhatóság ellenőrzési tevékenységét, annak irányait. Így talán az sem érhet minket meglepetésként, ha több éves kutatás-fejlesztési munka alapján igénybe vett adókedvezmény vizsgálata során az adóhatóság által kijelölt szakértő csak a kutatásról készült jelentés alapján próbálja megítélni a kutatást anélkül, hogy meghallgatná a kutatásban részt vevő szakértőket, illetve, hogy helyszíni vizsgálat során próbálna meggyőződni a kutatás eredményéről, működéséről.

Ugyanígy előfordulhat, hogy a leltárban mutatkozó hiány után az adóhatóság adóhiányt állapít meg áfa adónemben, amelyen felül 50 százalékos adóbírságot és késedelmi kamatot is kiszab, még akkor is, ha a hiány azért következett be, mert egyes termékeket a raktárból eltulajdonítottak.

Bár sokan az ellenkezőjében bíznak, önmagában az a tény, hogy az adóhatóság megállapítás nélkül lezárt egy időszakot, vagy nem tett megállapítást valamely tranzakció vonatkozásában, még nem biztosíték arra, hogy legközelebb is ugyanígy fog eljárni. Az sem kizárt továbbá, hogy az adóhatóság akár 5, 10, vagy 20 éves addigi gyakorlatát felülvizsgálva tegyen megállapítást. Fontos kiemelni, hogy immár az sem köti az adóhatóságot, ha valamely ügylettel kapcsolatban az ügyletben érintett másik félnél tett, vagy nem tett megállapítást, illetve az adott tranzakciót az ügyletben érintett másik félnél valamilyen módon minősítette vagy értékelte.

Vállalkozásonként és adóvezetőnként változó, hogy ki milyen stratégiát igyekszik követni egy adóellenőrzés során. Míg sokan a rendelkezésre álló teljes dokumentációt már a vizsgálat kezdetén az ellenőrök rendelkezésére bocsátják egyúttal abban is bízva, hogy a jelenetős mennyiségű anyagban esetleg egyes hibák elkerülik az ellenőrök figyelmét, úgy mások jobbnak látják, ha kizárólag azon dokumentációk átadására és nyilatkozatok megtételére szorítkoznak, amelyekre az adóellenőrök őket kifejezetten megkérték. Ugyanígy számos különféle stratégia létezik az esetleges megállapításokkal szembeni észrevételek, illetve fellebbezések elkészítését érintően, illetve a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök és érvek előterjesztése kapcsán is.

Míg vannak olyanok, akik jobbnak látják már a jegyzőkönyvre tett észrevételben előterjeszteni valamennyi bizonyítékukat és érvüket, addig mások arra esküsznek, hogy csak az első fokú határozattal szembeni fellebbezésben érdemes előadni valamennyi bizonyítékukat, érvüket.

Ugyanilyen stratégiai kérdés, hogy egy adott megállapítás valamennyi vitatható állítását, érvét cáfolni próbáljuk, vagy inkább a teljes átfogó képre koncentrálva építjük fel érvelésünket. Tapasztalataink szerint, ami a fent vázolt esetek szinte mindegyikében segítség lehet: az adóellenőrzési tapasztalatok cseréje, azok tanulságainak elsajátítása, szakmai fórumok, események rendszeres követése.

Le kell szögeznünk azonban, hogy egy minden körülmények között nyertes stratégia nyilvánvalóan nem létezik, hiszen az magában hordozná annak meglehetős rugalmatlanságát is. Érdemes inkább mindig az adott helyzetre, az adott megállapításra szabva kialakítani az adóellenőrzés során követendő stratégiát.

Sokan nem ügyelnek arra, hogy az egyes eljárási cselekményeket gyakran szűkösnek bizonyuló határidőkön belül kell gyakorolni, amelyek elmulasztása a legtöbb esetben jogvesztő hatállyal jár. Gyakorta előfordul, hogy egy-egy jól felépített stratégia az elhibázott határidő, vagy más, apróbb eljárásjogi hiba miatt nem érheti el a kívánt hatást.

Az adóellenőrzés teljes időtartama alatt különösen fontos lehet, hogy állításainkat, érveinket milyen módon tudjuk alátámasztani. Jogkérdések alátámasztása esetén kiemelkedő jelentősége lehet a Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapításának, az adóhatóság egyes állásfoglalásainak, illetve a közétett adózási kérdéseknek és az adóhatóság által publikált szakmai cikkeknek is. Meghatározó lehet érveink alátámasztásában egy-egy magyar bírósági ítélet, különösen a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet.

Fontos tisztában lenni azonban azzal is, hogy a fentiek sem jelenthetnek teljes biztonságot minden esetben. Több példa is van arra, hogy a magyar bíróság nem engedett perújítást olyan Európai Bírósági ítélet alapján, amely a bírósági eljárás lezárultát követően született, és figyelembe vétele esetén pozitívan befolyásolta volna az adózó ügyét.

Az adóellenőrzésekre való előzetes felkészülés része az is, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az adott évben milyen ellenőrzési irányokat jelölt ki az adóhatóság elnöke, mely területek kapcsán lehet kiemelten számítani adóellenőrzésre. Természetesen ezen felül is vannak olyan helyzetek, amikor nagyobb valószínűséggel számíthatunk ellenőrzésre. Ilyen lehet egy nagyobb adóösszeg visszaigénylése, illetve adózási időszak ellenőrzés nélkül való elévülésének veszélye.