Jöhet a korrekció?

A válság 2009-es mélypontjairól megháromszorozódott az amerikai S&P 500 részvényindex értéke, már egy éve folyamatosan új történelmi csúcsokat ostromolnak az árfolyamok. A válság kezelésére felírt recept, vagyis a nagy ütemű jegybanki pénznyomtatás beindítása a pénzpiaci stresszt képes volt kezelni, és annak hatására a gazdaság is fellendülő pályára állt.

A laza monetáris politika és a lassabban ugyan, de ismét növekvő gazdaság a részvénypiaci befektetések számára igen kedvező környezetet teremtett. A vállalatok hatékonysága a válság során végrehajtott költségcsökkentéseknek köszönhetően sokat javult, így a kedvező gazdasági folyamatok hatására profittermelésük valósággal felrobbant. Ennek köszönhetően sokáig még a nagy árfolyam emelkedések ellenére is meglehetősen olcsón juthattak hozzá a befektetők az amerikai vállalatok részvényeihez.

A tőzsdei hegymenetet eddig támogató tényezők azonban mintha mostanra már kezdenének gyengülni. Az amerikai jegybank elindította eszközvásárlási programjának visszafogását, a vállalati profitkilátások pedig sokkal lassabban javulnak csak, mint ahogy az árfolyamok emelkednek. Az amerikai részvénypiac értékeltsége ennek hatására a válság előtti magasságokba kapaszkodott, fittyet hányva azokra a feltörekvő piaci eseményekre, melyek jelentős kockázatként lengik körül a vállalati profitkilátásokat.

Bár kétségtelen, hogy a fejlődő országokból történő jelentős tőkekivonás az amerikai részvénypiacot relatíve jobb pozícióba helyezi, idővel ennek hullámai a tengerentúlra is begyűrűzhetnek. Az amerikai vállalatok bevételeinek ugyanis szemmel látható része (nagyjából 10-20 százaléka) származik a gazdasági lassulással és jelentős devizagyengüléssel érintett fejlődő országokból, ami már akár az idei évben is nyomást helyezhet a dollárban kimutatott profitszámokra.

További kockázatot jelent az orosz-ukrán konfliktus, bár az ezzel kapcsolatos potenciális hatások egyelőre nem számszerűsíthetőek. Ha a nyugati hatalmak szankciókkal sújtják Oroszországot, az a világgazdaság egészének növekedését negatívan befolyásolhatja, nem beszélve a potenciális válaszlépésekről. A nagyhatalmak „elhidegülésének” hatására a befektetők kockázatvállalási kedve csökkenhet, ami annak ellenére is hátrányosan érintheti Amerikát, hogy földrajzilag és gazdaságilag is távolabb helyezkedik el a probléma epicentrumától.

A kockázatokat látva az elemzői, és ennél fogva a piac idei évre vonatkozó profitvárakozásai sokkal inkább tűnnek optimistának, ami csak fokozottabb óvatosságra int az olcsónak már amúgy sem nevezhető (hosszú távú átlag feletti értékeltséggel bíró) amerikai részvénypiaccal kapcsolatban. Mivel akár egy méretesebb korrekciót sem tartunk kizártnak a tengerentúlon, érdemes lehet szárazon tartani a puskaport, hogy majd alacsonyabb szinteken, vonzóbb árfolyamok mellett vásárolhassunk.

A részvénypiac esésére fogadni azonban annak ellenére is veszélyes lehet, hogy a kilátások inkább borúsnak ígérkeznek. Az amerikai jegybank ugyanis a pénznyomtatással egyelőre nem hagyott fel, csökkenő mértékben ugyan, de még mindig többlet likviditással látja el a pénzügyi rendszert, ami az árfolyamokat is támogathatja. Arról nem is beszélve, hogy hevesebb tőzsdei eladások láttán a jegybank a piacok segítségére siethet, és legalábbis az ebbe vetett hit is elég lehet a befektetőknek, hogy minduntalan megvegyék a kisebb-nagyobb tőzsdei korrekciókat. Mert azt nem érdemes elfelejteni, hogy az amerikai tőzsde erős emelkedő trendben van, és egyelőre jelét sem mutatja annak, hogy ez belátható időn belül törést szenvedne.