– A régió több országa után a múlt héten Magyarországon is megnyílt a Brit Kereskedelmi Központ. A budapesti iroda átadása a londoni kormány azon stratégiájának a része, amely feltérképezné a közép-kelet-európai régió üzleti lehetőségeit a brit cégek számára. Mennyire vonzó Magyarország a brit befektetők szemében?
– Úgy gondolom, ez abból leszűrhető, hogy mintegy 40 cég képviselői kísérték el Lord Ian Livingstont a budapesti látogatásra (a kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési államtitkár nyitotta meg pénteken a Brit Kereskedelmi Központot – a szerk.). Ez a legnagyobb létszámú brit üzleti delegáció talán a kilencvenes évek óta, ami egy igen fontos jelzésnek tekinthető. Úgy gondoljuk, hogy a kétoldalú üzleti kapcsolatok még nem elég fejlettek. A magyar üzletemberek ugyanis jelenleg még nem eléggé tekintenek úgy az Egyesült Királyságra, mint ahol üzleti partnereket lehetne találni, illetve ez fordítva is igaz. Valójában ennek a helyzetnek a fejlesztése lesz a fő feladata a kereskedelmi központnak, amely elsősorban a brit kis- és középvállalatok számára kívánja megmutatni, hogy milyen üzleti lehetőségek vannak Magyarországon. A nagykövetség ugyanis a nagyobb cégekkel foglalkozik, viszont szerettünk volna egy olyan helyet, amely kifejezetten a kkv-kra specializálódik.
– A magyar üzleti környezet mennyire lehet vonzó a szigetországi vállalkozások számára? Gondolok itt például arra, hogy az ágazati különadók brit cégeket is érintettek, mint például a Vodafone-t vagy a Tescót.
– A brit cégek olyan gazdaságok iránt érdeklődnek, amelyek növekednek, és ahol könnyű üzleti tevékenységet folytatni. Ebből a szempontból jó hír, hogy a magyar gazdaság ismét bővül. A brit cégeket, főként a kis vállalkozásokat speciálisan az érdekli, hogy milyen lehetőségek vannak abban az adott ágazatban, ahol működnek. Összességében úgy látom, hogy valódi lehetőségek vannak Magyarországon a brit cégek számára, amelyek eddig nem olyan mértékben jöttek Magyarországra, ahogy kellett volna.
– A magyar cégek számára milyen előnyöket jelenthet a Brit Kereskedelmi Központ megnyitása?
– Úgy véljük, ha egy cég nemzeti vagy nemzetközi szinten versenybe kíván szállni, akkor jóval hasznosabb, ha ezt partnerség keretében teszi. Nagyon kevés olyan cégről tudunk, amely egyedül lett sikeres, illetve maximalizálta bevételeit. A valódi céges sikerek kulcsa a jó partnerség. A Brit Kereskedelmi Központ egyrészt azt célozza, hogy minél több brit kisvállalkozás fedezze fel Magyarországot, másrészt azt, hogy egy olyan hálózat jöjjön létre, ahol a magyar cégek képviselői elmondhatják, hogy ők milyen üzleti partnert keresnek. Ha növekedni akar, vagy nemzetközi színtérre kíván kilépni egy jó termékkel vagy szolgáltatással rendelkező magyar cég, akkor a vezetőinek érdemes lesz ellátogatniuk ebbe a központba, mert a brit cégek, illetve azok infrastruktúrája segíthetnek ebben a törekvésben.
– A brit kormány január óta korlátozásokat vezetett be az EU más tagállamaiból, így Magyarországról érkező bevándorlókkal szemben. Van hivatalos adat arról, hogy jelenleg hány magyar dolgozik a szigetországban, illetve mennyiben csökkenhet a létszámuk a szigorítások miatt?
– Azt világossá szeretném tenni, hogy nincsen semmiféle korlátozás azokkal szemben, akik dolgozni jönnek az Egyesült Királyságba, ugyanis szükségünk van a szorgalmas munkaerőre, hiszen a külföldi állampolgárok munkavállalásából profitál a brit gazdaság. Csupán annyi történt, hogy azzal párhuzamosan ahogy a kormány szűkítette a brit állampolgárok számára elérhető jóléti szolgáltatásokat, a más EU-tagállamból érkező bevándorlók esetében is szűkült a szociális ellátásokhoz való hozzáférés lehetősége. Ez a jelenség amúgy más európai országban is megfigyelhető. A bevezetett intézkedések célja az, hogy jóval nehezebbé tegyük a jóléti juttatások igénylését azok számára, akik nem dolgozni jönnek Nagy-Britanniába. Aki dolgozni akar, azt szívesen látjuk, és megkapja ezeket a juttatásokat, aki viszont nem akar munkát vállalni, csak élvezni a szociális ellátásokat, az nem lesz jogosult ezekre. Azt azonban el kell mondanom, hogy a magyarok túlnyomó többségével igazán pozitívak a tapasztalataink. Örülünk, hogy igen nagy magyar közösség jött létre az országban. Ami a pontos számukat illeti, nem vezetünk statisztikákat, mivel elégedettek vagyunk velük, így nincs okunk nyilvántartani a létszámukat sem. Persze én is tudok olyan kimutatásról, amely szerint London mára a világ harmadik-negyedik-ötödik legnagyobb magyar városává vált. Ez jó hír a briteknek, és remélem, még több magyar jön majd munkát vállalni az Egyesült Királyságba.
Oxfordban szerzett jogi diplomát
1988 óta az Egyesült Királyság külügyminisztériumának munkatársa
2000–2005: a párizsi OECD-misszió első titkára
2005–2008: a külügyminisztérium kereskedelmi igazgatóhelyettese
2008–2011: nagykövet-helyettes Szöulban
2012 februárjától az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete
Oxfordban szerzett jogi diplomát
1988 óta az Egyesült Királyság külügyminisztériumának munkatársa
2000–2005: a párizsi OECD-misszió első titkára
2005–2008: a külügyminisztérium kereskedelmi igazgatóhelyettese
2008–2011: nagykövet-helyettes Szöulban
2012 februárjától az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.