Miért indul nehezen a növekedési hitelprogram új fázisa?

Tamás Gábor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója:
„Az egyik meghatározó ok a belföldi piaci igények által vezérelt fejlesztések hiánya. Érdemi belföldi keresletnövekedés nélkül a vállalkozások még kivárnak a tevékenységbővítő fejlesztésekkel és az ezt szolgáló hitelfelvételekkel is. Másrészt szezonális hatások késleltetik a kereslet felfutását, de úgy látjuk, az év második felében már a hitelállomány érzékelhető növekedésére lehet számítani – különösen az uniós pályázatok megjelenését, de már az új lízingkonstrukciók piacra lépését követően is. A bankok egyértelműen érdekeltek a hitelkihelyezés bővítésében, az olcsóbbá vált intézményi kezességek segítségével pedig a kockázatosabb hiteligénylők is könnyebben juthatnak hitelhez.”

Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője:
„Az első fázis keretében a vállalkozások jelentős része megvalósította a gyorsan végrehajtható fejlesztéseket. Jelenleg hosszabb idő áll az ügyfelek és a bankok rendelkezésére is, így kiérleltebb beruházásokat készíthetnek elő a cégek. A visszafogottság másik oka, hogy a második szakasz szabályai jóval szigorúbbak, a keret nagy részét új beruházásokra kell fordítani. Várakozásaink szerint az év második felében felpörög az érdeklődés, ezt a Budapest Bank adatai is hónapról-hónapra alátámasztják. A nagyobb beruházásokkal még várják a cégek az EU-s pályázatok kiírását, amely a továbbiakban húzóerőt jelenthet a program felfutásához, de az MNB nemrég bejelentett módosításai is pozitív változást hozhatnak.”

Vonnák Balázs, az MNB igazgatója:
„A Növekedési Hitelprogram célja, hogy a kkv-hitelezésben tapasztalt zavarok kezelésén keresztül élénkítse a gazdaságot. A hitelezés ösztönzése nem cél, hanem eszköz. A végső cél, hogy a gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon. Az NHP második szakaszában a hitelkiváltás aránya nem haladhatja meg a 10 százalékot, így még akár egy, az első szakasznál alacsonyabb hitelkiáramlás is nagyobb reálgazdasági stimulust eredményezhet. Az eddig leszerződött 110 milliárd forint 98 százaléka új hitel. Ebben a szakaszban nehezebb kihasználtsági arányról beszélni, hiszen a Monetáris Tanács emelheti az eddigi 500 milliárdos keretet, valamint még 8 hónap áll rendelkezésre a szerződések megkötésére.”

Aladics Sándor, az OTP Bank igazgatója:
„Az OTP csoport az NHP I. keretében több mint 90 milliárd forintnyi hitelt folyósított. A második szakasz indulásakor a feltételek szigorodása és a hitelkereslet mérséklődése is a lassú indulást vetítette előre. Részben az OTP Bank kezdeményezésére az MNB enyhítette és kiszélesítette a programot, így nőhet a kkv-k hitelfelvételi hajlandósága. A bank pozitívan értékelné, ha a beruházási hitelek lehívására rendelkezésre álló időt 2015 közepéig meghosszabbítanák és a forgóeszközhitelek futamideje három évre módosulna. Eddig közel 40 milliárd forintnyi hiteligényt regisztráltunk. Várakozásunk szerint az év második felében nőni fog a kkv-k hitelkereslete, melyet a megnyíló 2014-20-as uniós pályázatok erősíthetnek.”

Hodina Péter, a K&H Bank Vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője:
„A hitelprogram második szakasza főleg új beruházások finanszírozását célozza. Az ezekre vonatkozó gazdasági döntések meghozatala, az előkészítés munkálatai, az engedélyeztetések lényegesen hosszabb időt vesznek igénybe. A kedvező kamatozású többletlikviditás csak egyik ösztönzője a befektetési döntéseknek. Egy másik fontos elem, hogy a gazdaság szereplői kellően megalapozottnak lássák az új beruházásaik megtérülését biztosító kereslet növekedését is. Ez utóbbi, pozitív jövőképet igénylő kritérium teljesülése hosszabb időt igényel. Ezt segíti a várhatóan 2014. május 1-től életbe lépő, 6 hónappal meghosszabbított keret igénybevételi lehetősége, valamint az ország gazdasági teljesítményének javulása is.”