Lógunk a pénzzel

A GDP 4,3 százaléka, vagyis 250 milliárd forint – ennyi veszteséget kénytelenek leírni a magyarországi cégek évente amiatt, hogy megrendelőik nem fizetik ki a számláikat. A nem fizetésnek az egész gazdaságra nézve tragikusak a hatásai. Tavaly Magyarországon 33 ezer céget kellett felszámolni, közöttük biztosan volt számos olyan is, amelyiket azért, mert soha nem kapta meg a leszállított áru, az elvégzett szolgáltatás ellenértékét, így ő maga sem tudott fizetni a beszállítóinak, magyarán a lánctartozás csapdájába esett.

Az Intrum Justitia friss felmérése szerint a cégek csaknem háromötöde most is a túlélésért küzd a nem, vagy késve fizető megrendelők miatt. Minden második cég a csúszva befolyó bevétek miatt maga is romló fizetőképességről számol be, több mint héttizedüknél pedig emiatt maradnak el a fejlesztések. Márpedig ha nincsenek fejlesztések, akkor új munkahelyekre sem lehet számítani.

Bár a legtöbben azért nem fizetnek, mert maguk is pénzügyi nehézségekkel küzdenek, a helyzet azért javulhatna. Sokan ugyanis azért tologatják a számlákat, mert megtehetik. Maguk a késve fizető adósoktól szenvedő vállalkozások ugyanis alig tesznek valamit a saját érdekükben.

A jelek szerint lassan fogy el a türelmük. Ráadásul, mivel Magyarországon a személyes kapcsolatokat nagyon fontosnak tartják az üzleti életben, sokan tartanak attól, hogy a keményebb fellépés veszélyeztetheti a jövőbeni kapcsolatokat.

Emiatt kevesen fordulnak követeléskezelőhöz, és kevesen élnek a jogszabályok adta lehetőségekkel is. Ezek közé tartozik például a késve fizetések ellen hozott uniós direktíva, ami a nem fizető adósra hárítja a követeléskezelés költségeit. Magyarországon viszont a cégek mindössze 6 százaléka mert eddig élni a jogával. Így viszont nem csoda, ha mindenki lóg mindenkinek a pénzzel. Miért ne, ha következmények nélkül megteheti.