Milyen hatása lehet a devizalikviditási szigorításnak? Szakértők válaszolnak
„A makrogazdasági stabilitás szempontjából kedvező a jegybank akciója. A devizahitelezés felfutásának „mellékhatásaként” kialakult lejárati feszültség csökkentésében a bankok maguktól nem érdekeltek, mert a hosszú források drágábbak, mint a rövid, többnyire anyabanki források. A devizaforrások hosszabbításának költségei a bankrendszerben fognak jelentkezni, amit részben kompenzálhat az országkockázat esetleges csökkenéséből fakadó megtakarítás. Növekedési szempontból kockázat, hogy a lépés a bankokat a devizahitel-állományuk gyorsított leépítésére ösztönzi. Egy másik következmény lehet, hogy a legjobb minősítésű nemzetközi vállalatok hazai működésének finanszírozása külföld felé terelődhet.”
Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője
„A fokozatosan szigorodó elvárások miatt mérséklődnek a hazai rendszerszintű likviditási kockázatok, illetve a pénzügyi rendszer ellenálló képessége is nő. A rövid külső források miatt felmerülő devizatartalék igényhez kapcsolódó költségek a szabályozásnak köszönhetően az államháztartástól fokozatosan a bankszektorra terelődnek át. Ezen források túlnyomó része azonban külföldi anyabanki forrás, így a futamidő hosszabbítása nem jár szükségszerűen a forrásköltségek emelkedésével. Csoport szinten ugyanis kevésbé releváns, hogy milyen futamidejű forrást kap a leánybank (ez csak országok közötti költségátcsoportosítást jelent), a csoport szintű jövedelmezőséget nem befolyásolja.”
Bereczki Zsuzsanna, az MKB Bank pénz- és tőkepiaci területének ügyvezető igazgatója
„Az intézkedés prudenciális szempontból helyes lépés, javítja a bankrendszer mérlegének lejárati és devizális összhangját. Ugyanakkor a magasabb deviza megfelelési mutató növekvő finanszírozási költséget ró a hazai bankokra – ezt MNB is elismerte, utalva arra, hogy a jellemzően anyabanki finanszírozás miatt csoporton belül semlegesítődik a költségnövekedés. Ezt hosszabb távon a rövidlejáratú külső adósság csökkenésének nemzetgazdasági szinten kedvező hatása is ellentételezheti. A mutató magasabb értéke miatt nőhet a hosszú deviza swapok iránti kereslet. Háttérbe szorulhat a saját forrásból történő éven túli devizafinanszírozás, teret engedve a kedvező refinanszírozási konstrukcióknak.”
Országh Mihály, a K&H Bank Piaci igazgatóságának vezetője
„A szigorítás mértéke nem fájdalmas, hiszen a magyar bankrendszer forrás oldali stabilitása lehetővé teszi, hogy immár teljes mértékben saját lábra álljon. A változás nem kell, hogy hatással legyen a bankrendszer hitelezési aktivitására, önmagában növekedési áldozatot nem okoz. A másik oldalon viszont javítja a pénzügyi rendszer stabilitását, ezáltal csökkenti az ország devizatartalék igényét 2015 elejétől félévente várhatóan 1 milliárd euróval. Ez lehetőséget biztosít az MNB-nek, hogy a devizatartalék finanszírozásának a költsége csökkenjen, amely áttételesen javítja Magyarország költségvetési egyenlegét. Összességében elmondható, hogy ez a döntés nagy változást nem fog okozni: egy kis lépés a helyes irányba.”
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
„Az MNB szigorítása új költségelosztást jelent a bankok és a jegybank között. A hazai bankrendszer rövid lejáratú devizaforrásból nyújt hosszú lejáratú devizahitelt. Jellemzően a rövid forrás olcsóbb a hosszúnál, így ezzel a gyakorlattal a bankok spórolni tudnak, maguknak és az ügyfeleknek. Rendszerszinten ennek a költsége az MNB-nél jelentkezik a devizatartalék tartási szükséglet miatt. Az MNB ezen a képleten változtat a fokozatosan életbe lépő szigorításokkal, amivel megtakarítás jelentkezik az MNB-nél és többletköltség a banknál (amit végül átterhelhetnek az ügyfelekre). A devizahitelezésnek ezt a költségelemét eddig a közszféra viselte – mostantól fokozatosan a magánszektorra terheli az intézkedés.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.