A startupok és a nagyvállalatok végre közös üzletbe vághatnak bele

Az elmúlt 4-5 év során két erős tendencia alakult ki a hazai vállalati szektorban. Az egyik részben a 2007-2013-as operatív programok és ezzel elnyert vissza nem térítendő uniós források miatt – a vállalati innovációs projektek számának megnövekedése és az ezzel kapcsolatos tudatos iránykeresés megerősödése. Ennek a folyamatnak a főszereplői elsősorban a közép- és nagyvállalatok. A másik erősödő irány a – leginkább a szintén uniós JEREMIE források segítségével életre kelt – hazai startup vállalkozások megjelenése és az ezzel kapcsolatos ökoszisztéma kialakulásának elkezdődése. Itt a főszereplők a kiemelt növekedési lehetőségekkel, sokszor piacrengető (azaz diszruptív innovációval), de szűkös erőforrásokkal rendelkező startup vállalkozások.

A két folyamat eddig a legtöbb esetben külön utakon haladt, és csak elvétve találkozott egymással. A vállalatok a fejlesztéseiket megoldották házon belül, vagy a már jól megszokott alvállalkozóik segítségével. Ezek az innovációk általában nem a meglévő piaci status quo-t céloztak felborítani, sokkal inkább a már működő folyamatok, vagy gyártás/termelés hatékonyságát növelték. Alapvetően olyan dolgokat innováltak, amelyeknek az alapjai már jól működtek, de további fejlesztésre, hatékonyságnövelésre szorultak.

Mindeközben a startupok olyan niche szegmenseknek szóló megoldások fejlesztésén kezdtek el dolgozni, ahol a tőkeerős vállalatok még nincsenek jelen, vagy nem tudják kielégíteni (sokszor nem is ismerik) a folyamatosan változó fogyasztói igényeket. Ha a kezdeti rengeteg munka árán igazolva látszódott a product-market fit elérése, akkor a fő cél a traction – azaz korai felhasználók, akik nagyon ideális esetben fizetnek is. Ezután már indulhat is a skálázás a világpiacon, persze amihez először tőkét kell bevonni egy kockázati tőkebefektetőtől. Amennyiben a rengeteg „ha” megvalósul, akkor van egy Prezink, vagy Ustreamünk. Ha nem, akkor legtöbbször marad a hazaút, pénz nélkül, eredmény nélkül. De csak ez a különutas szemlélet lehetséges startup és nagyvállalat között?

Szerencsére a tapasztalataink ennek az ellenkezőjét mutatják. Mára úgy néz ki, hogy hála a rengeteg erőfeszítésnek, amit például a Nemzeti Innovációs Hivatal, a hazai sajtó, a mentorok, inkubátorházak, az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és kockázatitőke alapok is tettek sokkal inkább előtérbe kerülnek a lehetséges startup-nagyvállalati együttműködések előnyei. 

A nagyvállalatok oldaláról ez leginkább a relatív alacsony belépési küszöböt jelenti egy-egy kiemelten innovatív megoldás beépítésére, valamint a belső innovációs folyamataik megerősítését kompetens és dinamikus külső partnerekkel. A startupok mindeközben sokszor az első tényleges pozitív pénzáramaikat teremtik meg, valamint szükség szerint alakíthatják üzleti modelljüket is. Sok esetben az eredetileg B2C megoldások (vállalatok szolgáltatásai/termékei a fogyasztók felé) kiválóan alkalmazhatóak a B2B (vállalatok közötti) folyamatokban is.

Végre eljött a pillanat, hogy tényleges hozzáadott értéket lehessen teremteni mind a startupok, mind a nagyvállalatok számára a közös munka során. A startupok és a nagyvállalatok közös projektjei első körben a nagyvállalati igények és ehhez megfelelő startupkompetenciák párosításával indulhat el. A startupok ötleteivel és a nagyvállalatok tőkéjével a közös munka során olyan innovációk jöhetnek létre, amelyekből mindketten profitálnak. Mindkét félnek biztonságot jelenthet egy pilot projekt elindítása, amiből konkrét hosszú távú megrendelés, vagy akár szakmai befektetés is következhet. A kis cégek és az multik együttműködése várhatóan egyre meghatározóbbak lesznek az üzleti életben, ami nem csak a hazai startupok, de megfelelően alkalmazva a nagyvállalatok számára is megújulási és növekedési lehetőséget teremthet.