Gyógyszercégek az új törvény árnyékában

Elsősorban a gyógyszerellátás biztonságát szolgálja a kormányzati kommunikáció szerint, hogy egy éve szállítási kötelezettség terheli a gyógyszergyártókat, amennyiben a nagykereskedő vállalja, hogy itthon adja el a leszállított termékeket. A hazai igények kielégítése érdekében rendelkezésre bocsátott gyógyszereket a nagykereskedők ennek értelmében csak magyarországi egészségügyi szolgáltatóknak (kórházaknak, gyógyszertáraknak) adhatják tovább, az országból nagykereskedelmi tevékenység keretében nem vihetik ki azokat.

Az elmúlt egy évben számos szakmai vita övezte ezt, a gyógyszertörvény (2005. évi XCV. törvény) módosításával előállt új helyzetet. A gyógyszercégek logisztikai és jogi problémák sorával szembesültek, amikor a nagykereskedők a jogszabályra hivatkozva rendelték meg termékeiket. A szállítási kötelezettség ugyanis nemcsak a kereskedelmi szerződéseket, hanem az ellátási lánc menedzsmentrendszerét is érinti.

A nagykereskedők dolga is nehezebb lett idén januártól, azóta ugyanis írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy pontosan milyen gyógyszert, mekkora mennyiségben kívánnak megrendelni. A módosítás értelmében a gyógyszercég nem köteles általános szállítási keretszerződést kötni a nagykereskedővel, csak akkor, ha konkrét megrendelést kap – a kereskedőnek pedig ebben meg kell jelölnie, hogy várhatóan mikor adja tovább a gyógyszereket hazai gyógyszertáraknak vagy egészségügyi intézményeknek.

A visszaélések elkerülése érdekében a nagykereskedő is fokozott ellenőrzésekre számíthat, ezért köteles hozzájárulni ahhoz, hogy nyilatkozatát a szállító megküldje a hatóságnak (a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek). A nagykereskedőnek ráadásul az ilyen tételekről külön nyilvántartást kell vezetnie, így a hatóság ellenőrizni tudja, hogy a gyógyszereket valóban Magyarországon adta-e tovább. A szállítási szerződésbe is be lehet iktatni olyan szerződéses garanciákat, amelyek elősegítik, hogy a nagykereskedő valóban a törvényt betartva adja el a gyógyszereket itthoni szolgáltatóknak.
Sok esetben a nagykereskedő kisebb tételű kiszolgálása is logisztikai problémákat okozhat a gyógyszercégeknek, egy új nagykereskedő bevonása pedig akár hónapokat is igénybe vehet a megfelelő átvilágítás és a szerződéskötés miatt. A gyártók mozgásterét ugyanakkor bővíti, hogy a jogszabály megfogalmazása szerint elegendő, ha „biztosítják” a nagykereskedők kiszolgálását, tehát nem teszik kötelezővé a közvetlen szállítást és a szerződéskötést. Arra is lehetőség van, hogy a gyártó más nagykereskedőn keresztül biztosítsa a kiszolgálást, ekkor azonban az új szereplővel is meg kell állapodnia arról, hogy köteles kiszolgálni a másik nagykereskedőt. Utóbbi előírás azért is fontos, mert a szállítási kötelezettség megszegése esetén a gyógyszercég komoly szankciókkal néz szembe: a hatóság akár 500 millió forint bírságot is kiszabhat.

A jogszabály nem szabályozza a kereskedelmi szerződés tartalmát, a felek szabadon alakíthatják ki a feltételeket. A gyógyszercég, illetve nagykereskedő partnere azonban a törvényre hivatkozva sem diszkriminálhatja a megrendelőket, azaz nem határozhat meg másokkal szemben nem alkalmazott feltételeket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne vizsgálhatná meg üzletfele hitelképességét, gazdasági potenciálját vagy minőségbiztosítását. A partneren keresztüli szerződéskötésnél arra kell figyelni, hogy a gyógyszercég nem határozhatja meg a továbbadási árat, mindössze a maximális összeget írhatja elő. A szállítási mennyiség esetében pedig nem lehet a gyógyszercéget arra kötelezni, hogy az itthoni igények kielégítésén túlmutató mennyiséget szállítson le. A megrendelések volumenének függvényében azonban szükség lehet az ellátási lánc módosítására és a nagykereskedőkkel fennálló szerződések revíziójára is.

Az új kereskedelmi szerződések kialakítását megelőzően fontos a gyógyszerjogi és üzleti kérdések mellett a versenyjogi szempontokat is elemezni, hiszen a nem megfelelően átgondolt szerződéses feltételek, illetve a szerződéses partnerekkel való kommunikáció mind magyar, mind pedig uniós versenyjogba ütközhet.

A törvénymódosítás felvet további uniós jogi kérdéseket is, mivel azoknak a nagykereskedőknek kedvez, amelyek vállalják, hogy a beszerzett árut Magyarországon értékesítik, ami korlátozza az áruk unión belüli szabad áramlását. A rendelkezésre álló információk szerint a kötelezettséget és a hozzá kapcsolódó exporttilalmat eddig egyetlen uniós fórum sem vizsgálta. Ahhoz azonban, hogy kiállják a szigorú brüsszeli tesztet, igazolni kell, hogy megfelelően arányosak, a kitűzött cél elérésére alkalmasak és közegészségügyi érdekeket szolgálnak. Az új szabály alkalmazására eddig kevés példa volt, a gyógyszercégek ugyanis az itthoni ellátási igényeket a szabály alkalmazása nélkül is ki tudják elégíteni, ami önmagában kérdésessé teszi a szabályozás közegészségügyi szükségszerűségét.