Túl a válságon

A világ legnagyobb gazdasága egyre dinamikusabban növekszik, a munkanélküliségi ráta pedig a válság kitörése előtti szintre süllyedt. Szeptemberben már csak 5,9 százalékos volt a munkanélküliség az Egyesült Államokban – utoljára 2008 júliusában láthattunk hasonlóan kedvező adatot –, ami egy hónap alatt 0,2 százalékpontos mérséklődést jelent.

Az aktivitási ráta ugyanakkor 1978 óta nem látott mélypontra süllyedt, ami azt jelzi, hogy nem csak a foglalkoztatás növekedése járul hozzá a munkanélküliség csökkenéséhez, hanem az is, hogy nagyon sokan felhagynak a munkakereséssel. Ez pedig éppen azt mutatja, hogy egyre többen érzik kilátástalannak a helyzetüket. A részmunkaidős állások magas arányának sem örülhet a Federal Reserve, hiszen legtöbbjük teljes állásban dolgozna szívesen.

Ezzel együtt is egy hónap alatt közel 250 ezren találtak munkát az USA-ban, ami megerősítheti a jegybankot abban, hogy a jövő év első felében tényleg elkezdődhet a szigorítási ciklus, hiszen a gazdaság kellően erős a 2008 óta fenntartott 0-0,25 százalékos kamat emeléséhez. A mennyiségi könnyítés kivezetését is jól viselte az Egyesült Államok, novembertől pedig teljesen felhagyhat a Fed az állampapírok és a jelzáloglevelek vásárlásával, vagyis lezárhatja a válság óta tartó pénznyomtatási programját.

A Fed azonban nem csupán a munkanélküliségi ráta alakulására figyel. A jegybaknak kettős célja miatt az árstabilitás fenntartása mellett kell elérnie a teljes foglalkoztatást, amit 5,2-5,6 százalékos munkanélküliségi ráta mellett képzelnek el. Ehhez már nagyon közel került az USA, és ha a következő hónapokban sem törik meg a kedvező trend, akkor jövőre akár el is érhetik a teljes foglalkoztatást.

Vagyis úgy tűnik, hogy semmi sem állhat a kamatemelés útjába, amit az amerikai dollár erősödő trendje is jelez. Éppen ezért nem is lenne meglepő, ha a jövő év első vagy második negyedévében emelkedne a kamat, hiszen Janet Yellen Fed-elnök egyszer azt monda, hogy az eszközvásárlási program leállása után nagyjából fél évvel jöhet a kamatemelés. Ez pedig a tavasszal jöhetne el, hiszen ebben a hónapban várhatóan teljesen leállítják a pénznyomtatást. Yellen ugyan később finomította a kijelentését, sokaknak azonban beégett az emlékezetébe ez a mondta.

Az infláció azonban viszonylag alacsony, ami lehetővé tenné, hogy még sokáig ne emelje a kamatot a Fed. Ezért is hagyhatták benne a szeptemberi ülésüket követő közleménybe, hogy még jó ideig alacsony marad a kamat. Ezt alátámasztja az egyéni fogyasztási kiadások indexe is, ami 1,5 százalék körül mozog, és nem is közelít a Fed 2 százalékos inflációs céljához.

A bérek növekedése szeptemberben megállt, és éves szinten is alig vásárolhatnak többet a jövedelmükből az amerikai fogyasztók, ez pedig kordában tartja az árakat. Importált inflációtól sem kell tartani, hiszen a dollár folyamatosan erősödik, miután a Fed a világ többi jegybankjához képest szigorúbb monetáris politikát folytat az eszközvásárolások leépítésével és a várható kamatemeléssel. Nem is várható, hogy a közeljövőben elérne a Fed 2 százalékos célját a pénzromlás üteme, mindez pedig visszatarthatja a Yellenéket a korai kamatemeléstől.

A Fedet számos bírálat érte amiatt, hogy a válság során a pénznyomtatással felpumpálta az eszközárakat, és – az érvelés szerint – most éppen olyan buborékokat láthatunk, amelyek a 2008-ban kipukkadtak. Ezek a „lufik” azonban egyelőre nem akarnak kipukkadni, és amíg ez így marad, addig az USA válságkezelése tűnik a legoptimálisabbnak. Különösen akkor gondolhatjuk így, ha a válság kitörése óta harmadik recessziós periódusa felé tartó euróövezetre és a valutaunó 11,5 százalékos munkanélküliségre pillantunk.