– Milyen tendenciákat lát a Citi 2014-ben a vállalatok hitelfelvételi hajlandóságában?
– Ügyfeleink körében az alacsony jegybanki alapkamatoknak köszönhetően mérsékelten erősödő hitelkeresletet érzékelünk. Egyre inkább a forint hiteleket választják, melyhez meghatározó lökést adott a növekedési hitelprogram is. Érezhetően tovább erősödik a piaci verseny, egyre alacsonyabb költségekkel próbálnak versenytársaink is működni. Józanabb a piac hozzáállása, az ügyfelek tényleg csak akkor vesznek fel hitelt, ha annak megvan a racionális célja. Ahhoz, hogy teljes piaci képet kapjunk, elég megnézni az MNB novemberi jelentését a hitelfolyamatokról. Ennek adatai az év folyamán folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak. A mostani makrotendenciák hűen tükrözik az egyedi folyamatokat is, nem hiszem, hogy most rá lehetne fogni, hogy „ez csak statisztikai átlag”.
– Mi az, ami megváltozott?
– Meggyőződésem, hogy a válság pozitív hozadéka a felnőttebb hozzáállás a hitelfelvevők részéről, illetve felelősebb működés a finanszírozók és a finanszírozottak részéről egyaránt. Megfontoltabban és átgondoltabban választanak hitelt a vállalatok. Ugyanez tükröződik a bankok hitelezési politikájában. Érezhető, hogy mind a versenytársak, mind a piacon működő cégek előre tekintenek, de mindenki sokkal óvatosabban működik a válság óta.
– Miért? Milyen hitelcélokra akarnak felvenni kölcsönt a cégek, van-e ebben változás?
– Egyrészről nincs változás azon túl, hogy az ügyfeleink mindennapi működéséhez nélkülözhetetlen forgóeszköz-finanszírozási igény mellett egyre erősödő keresletet látunk beruházási kölcsönökre. Másrészről lényeges, hogy a forgóeszköz-finanszírozásra vonatkozó a hiteligény miből fakad. E tekintetben fontos változás, hogy különleges igényekre, specializált termékekkel kell válaszolnunk. A bank szempontjából a legfontosabb, hogy mennyire tudjuk egy adott folyamat összes sarokkövét rögzíteni és kockázatait lefedni. Ki tudjuk-e zárni a felmerülő kockázatokat, és így tudjuk-e magát a folyamatot biztosítéknak tekinteni. A strukturáltabb termékeké a jövő. Összességében ez sokkal inkább egy tanulandó hozzáállás, mind a finanszírozók, mind a hitelfelvevők részéről.
– Kinek mit kell ebben megtanulnia?
– Az elmúlt évek alatt számtalanszor szembesültem azzal, hogy ez egy új, vagy elfelejtett gondolkozásmód, hiszen az egy megszokott folyamat, ha egy vállalatnak hitelt folyósítunk a gazdálkodását mutató számai alapján. Míg ha egy folyamatot rakunk a hitel mögé, számos biztosítékkal, akkor rögtön azt érzem, hogy pezsegni kezd az állóvíz. Ha annyira bízunk egy cégben, hogy meghiteleznénk, akkor abban is bízzunk, hogy jól tud kereskedni.
– Ez lehet a növekedés záloga? Mi ennek az alapfeltétele, miben kellene változtatni a vállalatoknak?
– Inkább azt mondanám, hogy a kereskedelem-finanszírozás a növekedés egy jó útja lehet. Ehhez fontos a hajlandóság mind a bankok, mind az ügyfelek részéről. Szerencsére egyre inkább tapasztalom, hogy a vállalatok is felelősebben gondolkoznak. Biztosítják a portfóliójukat akkor is, ha megbíznak a vevőikben. Optimalizálnak a kereskedelmi kapcsolataikban, nem mindenképpen csak eladni akarnak, hanem biztonságosan akarnak eladni. Persze ezzel együtt azt is elfogadják, hogy ennek költségei vannak.
– Mi lehet az exportbővülés további iránya?
– A kereskedelem-finanszírozás nem csak export és import, hanem két belföldi cég között is lehet szükség rá. Magyarország export-import tevékenységével kapcsolatban jó látnunk, hogy a volumen jelentős részét a külföldi anyavállalatok és a belföldi leánycégeik közötti forgalom teszi ki, melynek hatása jelentős az itt működő beszállítókra gyakorolt keresletnövekedés miatt. Nagy volumenű növekedést egy-egy nagy beruházó okozhat. A kis- és közepes méretű vállalkozások szintjén viszont az első, hogy reálisan mérjük fel a lehetőségeinket. Számos esetben tapasztaljuk, hogy valaki gyorsan és nagyot akart nőni, de nincs meg a megfelelő háttere hozzá. Hiába kap hitelt, nincs meg a felkészültsége az új, előre nem látható kockázatokra.
– A kkv-k növekedéséhez melyek lehetnek a célpiacok?
– Manapság nem amerikai, hanem a kínai álmot kergetik sokan. Valóban hatalmas felvevő piac, de ha nem tudjuk az elvárt mennyiséget legyártani, akkor úgy felejtenek el, mintha ott se lettünk volna. Itt például 5000 üveg bor sokszor csak mintának számít, nem megrendelésnek. Kérdés, ki tudjuk-e szolgálni az igényeket? Van-e például idegennyelvi ügyfélszolgálatunk arra, hogy kezelje a panaszokat? Mindemellett egyértelműen látható, hogy a fejlődőnek nevezett piacok fogják húzni a világgazdaságot az elkövetkező évtizedekben is. Ázsiában a belső kereskedelem több mint 50 százaléka a teljes piacnak, Míg az Unióban ez csak 29 százalék. De a Közel-Keleten, Afrikában és a Latin-Amerikában is jelentős a belső kereskedelem növekedése. Ez egészségesebb belső gazdaságot jelent.
– Van-e érdeklődés az Exim-hitel iránt az exportáló cégek körében?
– Érdeklődés mindig is volt, és a Citinél mindig megvizsgáltuk az együttműködési lehetőségeket az Eximbankkal. Jelenleg is tárgyalásban állunk. Vitathatatlan, hogy a magyar exportőrök sokat köszönhetnek az Eximnek, ami a Citinél kiegészül további versenyképes lehetőségekkel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.