A világ az elmúlt évtizedekben jelentős eredményeket ért el a szegénység elleni küzdelem terén, azonban egymilliárdnyi – vagyis minden hetedik – ember napi 1,25 dollárnál kevesebb összegből él. Globális erőfeszítésre lesz szükség a szegénység felszámolására, és az ahhoz szükséges források előteremtéséhez. Első ránézésre, ennek költsége borzasztó hatalmasnak tűnik. Tudjuk, hogy a fejlesztési segélyek nem lesznek elegendőek a szegénység felszámolásához. A magánszektor beruházásaira, illetve a fejlődő országokban beszedett adókra és egyéb forrásokra is szükség lesz.
Az igazság az, hogy a világban rendelkezésre áll az az összeg, ami a cél eléréséhez szükséges. A hatalmas mennyiségben felhalmozott piszkos pénzek, így a multinacionális vállalatok be nem vallott profitjai, a korrupciós bevételek és a drog-, fegyver- és embercsempészek jövedelmei jelentős szerepet játszhatnak a célok finanszírozásában.
Igen nehezen lehet megbízható adatokat találni a világszerte meglévő piszkos pénzek nagyságáról. A Global Financial Integrity non-profit kutatócsoport becslése szerint évente ezer milliárd dollár tűnik el a fejlődő világ gazdaságaiból. Erre a pénzre pedig igen nagy szükség lenne a fejlesztéspolitika számára.
Ez a pénz nagyjából annak az összegnek felel meg, amelyre ahhoz lenne szükség, hogy előteremtsük az infrastrukturális fejlesztéseknél meglévő forráshiányt, amely megakadályozza, hogy a világ kezelni tudja a súlyos fejlesztési kihívásokat, a gyors urbanizációtól a klímaváltozásig és a munkahelyteremtésig. Jelenleg a fejlődő és a feltörekvő országok mintegy ezer milliárd dollárt költenek évente infrastrukturális beruházásokra. További évi ezer milliárd dollár hiányzik azonban ahhoz, hogy 2030-ra megszűnjön a súlyos mértékű szegénység.
A pénzmosás és korrupció elleni, illetve az adóátláthatóságra vonatkozó szabályok alkalmazásának, betartásának hiánya azonban megvédi az elkövetőket a büntető eljárások elől. Ez pedig megakadályozza azt, hogy véget érjen a források elvesztése a fejlődő országokban.
Ezeknek a veszteségeknek valódi hatásai vannak a Port-au-Prince-i iskolás gyerekek, a mogadishui kismama vagy az ocotepeque-i gazda számára túlzsúfolt osztálytermek, hiányos egészségügyi ellátás, használhatatlan vízforrások formájában. A lehetőségeiktől fosztják meg az embereket.
Szerencsére, a nemzetközi közösség felébredt. Az afrikai pénzügyminiszterek kezdeményezése, amelyet a korábbi dél-afrikai elnök, Thabo Mbeki elnököl, a kontinens problémáival foglalkozik, ahol 1,4 ezer milliárd dollárnyi összeg tűnt el illegális pénzkivonások miatt az elmúlt három évtizedben.
Nemrégiben a G-20-ak globális fellépésre szólított fel az illegálisan szerzett jövedelmek ellen. Nemrégiben Berlinben pedig a kormányok a határon átnyúló adóelkerülések felszámolását célzó egyezséget írtak alá.
Ezek jó hírek, különösen a szegények számára. Sok teendő maradt még azonban, a világnak most három súlyos kérdésre kell fókuszálnia.
Először is a fejlődő országoknak hatékony intézményeket kell kiépíteniük a jó kormányzás, az átláthatóság és az elszámolhatóság elvének érvényesítése mellett. Harcolniuk kell a korrupció, a szervezett bűnözés ellen, hatékony adórendszert kell alkalmazniuk. A legutóbbi közel-keleti, ukrajnai események azt jelenítik meg, hogy az állami pénzek kisajátítása miként gerjeszt konfliktusokat, és ássa alá az emberek bizalmát a kormányzatban.
A korrupció, a pénzmosás és az adóelkerülés azonban globális problémát jelent, azok nem csak a fejlődő országokat érintik. Bár a gyenge nemzeti intézmények és a korlátozott jogérvényesítési kapacitás könnyebbé teheti az illegális pénzügyi transzferek lebonyolítását, el kell ismernünk azt is, hogy a piszkos pénzek gyakran pénzügyi központokba jutnak el, amelyek kvázi cinkossá válnak. Ezért van szükség nemzetközi együttműködésre a probléma megoldására.
Másodsorban erősíteni kell azokat a szabályozásokat, amelyek az illegális pénzalapok igazi tulajdonosait azonosítják. Amint ezeket az eszközöket átláthatatlan cégekben viszik át, a felhalmozott források kikerülnek az adóhatóságok látóköréből. A cégek valódi tulajdonosai törvények és szabályozások mögé bújhatnak, amelyek akaratlanul is a bűnőzöket védik. Ennek véget kell vetni.
Végül, az adózási információk országok közötti automatikus cseréje csökkentené azon helyek számát, ahol az adóelkerülők és a pénzmosást végzők el tudják rejteni jövedelmeiket. Közel 90 ország határozta el, hogy 2017-től elkezdi a határon átnyúló adatok cseréjét, amelyek a számlákkal, illetve azok tulajdonosával kapcsolatban nyújtanak információkat. Ezek az adatok segíthetik a hatóságokat abban, hogy azonosíthassák a korrupció és az illegális tranzakciók révén szerzett jövedelmeket.
További lépésekre lesz szükség 2015-ben, illetve azon túl is. A Világbanknál azon dolgozunk a fejlődő országbeli ügyfeleinkkel együttműködve, hogy fejlesszük a kormányzati rendszereket, beszedjük az adókat, és harcoljunk a korrupció ellen, valamint visszaszerezzük az ellopott vagyonokat. Munkánkat jelentősen segíti majd az illegális pénzáramlások felszámolását célzó egyre erősödő nemzetközi együttműködés.
Megéri megváltoztatni a banktitokra vonatkozó jogszabályokat. A korrupció, az adóelkerülés és a természeti erőforrásokból származó jövedelmek kisajátítása aláássa a jogállamiságot, gyengíti a társadalom szövetét, erodálja a polgárok intézményekbe vetett bizalmát, konfliktusokat és bizonytalanságot gerjeszt, és akadályozza a munkahelyteremtést. Ezek nem csak illegális tettek, hanem erkölcstelen cselekedetek is, miután a szegény embereket továbbra is szegénységben tartják.
Copyright: Project Syndicate, 2015
www.projectsyndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.